1975. április 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
137
P- 4 _ ellentétben áll a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiben foglalt célkitűzésekkel, de az ipartörvény azon ren-r delkezéseivel is, hogy iparjogositványt a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése, elsősorban a javitó és szolgáltató munkák elvégzése érdekében lehet kiadni. Az iparjogosítványok kiadása előtt a Vhr. 42.§. /2/ bekezdése 2.pontjának megfelelően a KlOSZ-t minden esetben meghallgatják. Az iparjogositvány kiadása iránti kérelemben a kérelmezőnek egyebek között meg kell jelölni a telephelyét, ahol az ipart gyakorolni kívánja. A gyakorlatban nem is okoz problémát, ha a kisiparos telephelye a lakás, ahol iparát gyakorolja. Más kérdés azonban, ha a kérelmező olyan helyiséget nevez meg telephelyként, amelynek használati jogát az elhelyező hatóság kiutaló határozata alapján szerezheti meg. Ilyen esetekben gyakran volt tapasztalható, hogy az iparhatóságok a kérelmező által megjelölt cimre kiadják az iparjogositványt anélkül, hogy a kiutalhatóság kérdésében előzőleg az igazgatási osztállyal tárgyaltak volna. Ezért előfordul, hogy az iparjogositvány kiadását követően az elhelyező hatóság a helyiséget a kérelmező részére nem utalja ki, mert arra pl. közületi elhelyezés céljára van szükség, s igy azt magánszemély részére meg sem hirdetik. Egyes külön jogszabályban felsorolt iparok csak telepen- gedély alapján gyakorolhatók. A telepengedélyhez kötött iparok gyakorlását az iparjogosítvány kiadása után is csak akkor lehet megkezdeni, ha a kisiparos telepengedély- lyel már rendelkezik. Minthogy tehát a telepengedélyezési eljárás lefolytatására - amely számos hatóságnak és egyéb érdekelteknek a helyszíni szemlén való részvételével történik - iparigazolvány birtokában kerül sor, csak a szem435 - | __ _ ______-——— • "> 1 1 nt *» #■**«■*•• *" j— 1 ________]
