1975. április 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

61

f kerül sor, igy nincs mód arra, hogy nagyobb összegű birsaggal,

esetleg az iparengedély bevonásával a könyvvezetési kötelezettség betartására késztessék az érdekelteket.

A raktárkönyv vezetési kötelezettségnek a magánkereskedők ós magán- kisiparosok közül igen kis százalék tesz eleget. Ennek hiányában nincs mód annak megállapítására, hogy nz árbevétel milyen mértékű anyagfelhasználás, illetve késztermék eladás eredményeként alakult ki. A könyvvezetési kötelezettség be nem tartása miatt nem lehet összehasonlítani a tényleges anyag ós árukészletet a nyilvántartott mennyiségekkel.

Megállapítottuk, hogy a raktárkönyv vezetését a legtöbb kerületben nem követelik meg a pénzügyi osztályok /Pl.: VII., XIV., XV. kerületekben/.

Mivel vizsgálatunk csak a közvetlen áruértókesitóst folytató kisiparosok ellenőrzésére terjedt ki, a számlaadási kötelezettség betartását nem tudtuk ellenőrizni.

Az adóközössógek létrehozásának egyik alapvető célja az volt, hogy az adó mértéke jobban kifejezésre juttassa a ténylegesen elért jövedelmet. Ezt úgy kívánták elérni, hogy a különböző bizottságokban közreműködő adózók szakmai ismeretére ós információira támaszkodnak, de emellett figyelembe veszik a kerületi adóigazgatási szervek megalapozott észrevételeit is.

A vizsgálat megállapította, hogy az adóközössógben történő adózás a korábbi adózási formához képest előrelépést jelent. A kivetett adók összege közelebb került a tényleges jövedelmekhez, amit a 4-es ós az 5-ös számú táblázat is mutat.

1972-ben a magánkereskedők 2,5 %-a volt loo,ooo.-Ft-on felüli jövedelem után adózó ós q.z adótcherből 11,2 %-ban részesedtek. 1974-ben már 6,3 % volt a loo.000.-Pt. jövedelem feletti adózók száma ós az adó 27 %-a származik tőlük. Ugyanezek az adatok kisiparosoknál a

F/6808/1974.

I .- 11 I

i