1974. december 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

11

rr ■'

I - 8

l t urnok f olhcx ználác ávr.l alakítanánk l:i különböző célokI ra c;.: orehelyis ég ölte t „

4./ A személyi tulajdonban álló ingatlanok lakásberuházás érdekében történő kisajátításával kapcsolatban még az alábbi problémákra térünk ki:

A kisajátítás elrendelése és a tulajdonjognak a Magyar Állam javára való megszerzése az államigazgatási eljárásban megtörténik, A birtokbaadás azonban csak akkor lehetséges, ha az ingatlan tulajdonosa, ill. használója /bérlője/ kártalanítása cserelakással, ill. csoreholylséggol megtörtén.,

Ez a már ismertetett helyiség-hiány következtében hosszú hónapokig akadályozhatja a' beruházót a terület elfoglalásában, ezért többségük©t készpénzkártalanitással /a már vázolt nehézségek mellett/ kell rendezni.

1

A kisajátitási eljárásban problémaként jelentkezik - bár a terület birtokbaadására nincs kihatással - az a körülmény is, ho y a kisajátitási eljárás során felajánlott kártalanítási összeg - amelynek alsó és felső határát a jogszabály meghatározza - a tényleges forgalmi értéknél jelentősen alacsonyabb. A kisajátítást kérő képviselője nincs abban a helyzetben, hogy eredeti kártalanitási ajánlatától eltérő egyezséget kössön, ennek pedig az a következménye, hogy az ingatlanok tulajdonosai többletkártalanítási igényüket szinte kivétel nélkül birói utón érvényesítik*

A bíróságok Ítélkezési gyakorlatukban az igazságügyi szakértői véleményt veszik figyelembe és eszerint átlagosan 40-50 %-kal emelik meg az államigazgatási eljárásban felajánlott kártalanitási összeget. A kisajátitási kártalanításnak oz a kettőssége azt eredményezi, ho y a széles körben érintett állampolgárok részéről a tanácsi szervek hátrányos megítélésben részesülnek.

I