1974. december 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

169

__________________________________________ ____. 4 - —................................... -té--------------------------------------------------- - ■—y--—’ +> ww *■-’ | | ■—1 ­d*/ Bptrolber által készített tanulmányterv /1974. IX. 30./ ' A tanulmányterv 2 ajánlatot - a Okodaexport csehszlo­vak éa az osztrák V/aagner-Biró ajánlatot - értékel műszaki es gazdasági szempontból,figyelembevéve az égetőműhöz szükséges járulékos /vízellátás, ut, stb./ ós kapcsolódó igényeket ia. 3* A javasolt szolgáltatás-fejlesztés szükségessége éo gaz­daságossága A kommunális és ipari hulladékok ártalmatlanításának több­féle - a fővárosban alkalmazott lerakástól eltérő - mód­szere alakult ki. 3.1.Égetéses ártalmatlanítás A legkorszerűbb és a lerakáson kivűl ma a legelterjedtebb módszer, mert ilyen módon a keletkezés helyén ártalmatla­nítható a hulladék. Közegészségügyi éa környezetvédelmi szempontból a legmegfelelőbb és legjobban ellenőrizhető eljárás. Az égetéses hulladékártalmatlanitás előnye, hogy a sze­mét összetételváltozására kevésbé érzékeny, /mint pl. a komposztálás/ igy hosszú tavon alkalmazható, és e&y berendezéssel nagymennyiségű hulladék égethető el /100-2000 t/nap/. A berendezés lakott területen is tele­píthető, környezeti ártalmak nem jelentkeznek; az égetés­nél felszabaduló hőenergia hasznosítható. A visszamaradó "végtermék" steril salak ós pernye. 3.2.Az égetéses módszer elterjedése Az európai nagyvárosok, fővárosok a lerakóhelyek betelése miatt jelentkező szemétártalmatlanitási problémáikat ége­téssel oldották meg. Európában több mint 100 égetőmű van üzemben. I ff I­-------------------------------------------------------- I

Next

/
Thumbnails
Contents