1974. november 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
168
j \ ft- 15 Körülhetárolódnak a problémák. Az osztályvezető nem az adott szakma, hanem egy meghatározott terület primusa, és ennek egy niúÁ/ közkorházon belüli túlzott érvónyesitóse magáram; é területi ellátásnak a rovására megy. Ez az ón egyéni véleményem, bár le- hét, hogy tapasztalataim kevesek hozzá. Ebből adódik szerintem a mi központi ós kulcskérdésünk, A párt káderhatározatának megfelelően felülvizsgálni magát az egészségügyi káderirányitást, illetőleg a megfelelő ré káderek kiválasztását. Igazgatói szintre is, osztályvezetői s szintre is. Az osztályvezetők kiválasztásának szerintem nem lefii hét akadálya, hogy alkalmatlanok a kórház igazgatók. Ha alkal- N matlanok, akkor le kell belőle vonni a megfelelő következtetést. A kórház igazgatók praktikusan asszisaálnak egy-egy káder kinevezéséhez, majd utána is teljes felelőssóggel kell azzal az osztályvezetővel együtt dolgozni, akiben ráadásul még az a kóp is megmarad, hogy tulajdonképpen nem itt döntöttek sorsomról, hanem valahol másutt óe megvannak azok a kapcsolatai, amelyeken keresztül visszafelé revorft/erezhet• Ezt rendezni kell, ta mett az irányításnak központi kérdése. ' A többi pxaiD&áMáfcMNy felvetett problémában egyetértek Farkasinszky elvtárssal, hiszen olyan ez a téma, hogy so- káig lehetne beszólni róla, de a központi problémáit én a tudatformálási, a vezetési centrális akarat megvalósításának vo- •s, natkozásában, magábaj? a kádereknek megfelelő rendezésében látom, mert nem lehet az, hogy a centrális akarat különböző be% állitottságu emberek gyakorlata alapján atomizálódjék és valamilyen sajátos, egyéni jelleggel valósuljon meg az egymás mel- lett y lévő osztályok vonatkozásában. I ----------------------------------------------------------------------------------------------- I
