1974. október 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
239
. r - _i és számos állásfoglalás, egyeztetés után az I.kér.Tanács VB 1969. ápr.l6-án 25110/5/69.sz.alatt elvi épitési engedélyt adott ki. Itt már tisztázatlanok voltak a magasságok. Az elvi épitési engedély Főosztályunk 1969.március 28-i véleményezése értelmében egyebek között azon kikötést tartalmazta, hogy a Miklós toronytól északra fekvő épületszárny Hes3 András tér felőli oldalán a párkánymagasság a műemléki homlokzat párkánymagasságának megtartásával, vagy a 181.98 szint marasságában alakitható ki. /Ez a megállapitás a déli szárnyra vonatkozhat csak./ A Kereskedelmi Beruházó Vállalat fellebbezésére az elsőfokú határozatot 1969. május 9-i 126382/1969*sz.határozatával Főosztályunk helybenhagyta. Az elvi engedélyezésre benyújtott Pintér Béla által készitett tex-v nyugati homlokzata szerint az északi szárny földszintet + 2 emeletet + tetőtérboépitést tartalmaz, tehát összesen 4 szint magas, párkánymagassága 176.68 m A.F. Az Országos Müemlékfolügyelőség /továbbiakban OMF/ párkány- magasságánál mintegy fél méterrel magasabb, gerincmagassága viszont 1,5 méterrel az OMF épületének gerincmagassága a- latt marad, abszolút párkánymagassága az OMF oldalán lévő ; nyugati sarokpontban mérve cca 9,5 m. Ezek szerint egyértelmű, hogy a nyugati homlokzaton az elvi engedély szerint betartandó 181,98 m párkánymagassági szint helyesen csak a déli szárnyra vonatkozhat. ff Dr.Szabó János elvtárs az épitésügyi ós városfejlesztési miniszter első helyettese 1969.május 12-i 726/I969.SZ.rendelkezésével a Hilton szálló épitésóvel érintett területeken a műemléki hatósági feladatokat - figyelemmel a terület országosan kiemelkedő jelentőségű történelmi és műemléki együttesére - hatáskörébe vonta. A leirat közölte, hogy a döntés jogát a már folyamatban lévő ügyekben is az épitésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese magának tartja fenn. ^ I—---------------- I
