1974. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

40

,r í- 6 jelentkeznek olyan élesen, mint Budapesten. Budapesten él ugyanis a magyarországi cigányság legmagasabb színvonalon élő csoportja-, a budapesti magyar cigányok-, és ugyancsak Budapesten él a magyarországi cigányság legalacsonyabb színvonalon lévő csoportja-, a budapesti oláh cigányok. Ezt az éles különbséget az alábbiakban néhány , adattal illusztráljuk.

Az egy főre jutó jövedelem 1971-ben Budapesten a lakosság körében havi 2ooo Ft volt; a budapesti magyar cigányok körében 975 Et, a budapesti oláh cigányok körében 38o Ft.

A budapesti magyar cigányok és a budapesti lakosság többi része között a különbség tehát kétszeres, mig a cigányság emlitett két csoportja között a különbség ennél nagyobb,

| két és félszeres.

fa Ugyanilyen különbséget tapasztalunk a keresők és eltartottak

I arányában is. A budapesti magyar cigányoknál loo keresőre

121, az oláh cigányoknál 187 eltartott jut. A magyar cigányoknál az átlagos családnagyság 3,69, az egy lakásban la- I kék száma 4,48, az oláh cigányoknál az átlagos családnagyság 4,37, az egy lakásban lakók átlagos száma 5,95* Mindez kihat az élet minden területére, igy többek között az iskolázottságra és az egészségügyi helyzetre is.

Az iskolába nem járó cigány gyerekek döntő többsége rende- l zetlen viszonyok között, telepen élő oláh cigány családokban nő fel.

I I II.

A Végrehajtó Bizottság 5o4/197o. sz. “Irányéiveiben“- melyet a már emlitett 197o. április 15-i ülésen fogadott I el - meghatározott feladatok végrehajtásáról, a cigánylakosság jelenlegi lakás-, munka-, művelődés-, egészség- és bűnügyi helyzetéről a szaki .azgatási szervek és a kerületi

1,0 ü I