1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
812
.r ^ > rendszerű medencékben (2 db) végezzük. Szállítástechnológiai okokból az előülepítőkből (3 db) naponta 1000 m3 zagyot távolítunk el, tehát a sűrítőben 1 napos tartózkodási időt biztosítunk. A sűrítő technológiai gépészeti berendezése hazai gépekkel kialakítható. A sűrítőkből az iszapot programkapcsolóval vezérelt szivattyúkkal a meglevő, összesen 10 000 m3 térfogatú anaerob rothasztókba juttatjuk. A 3 db fűtött elő-, és 1 db utórothasztó- ba naponta 500 m3 zagyot vezetünk, tehát kb. 20 napos rothasztási idő áll rendelkezésre. Az előrothasztókban a jó üzemeltetéshez 33-35 C° hőmérséklet szükséges. Ezt a hőmérsékletet a jelenlegi rendszer biztosítani nem tudja. így azt átalakítani, ill. kiegészíteni szükséges. A rothasz- ' tók üzemeltetése a kezelőktől független, programozott automatikával történik. A rothasztok , átalakítása — a mérő- és vezérlőberendezések egy részének kivételével — hazai technológiai gépészeti berendezésekkel megoldható. Az anaerob úton rothasztott iszapot a további kezelés előtti kiegyenlítés, valamint további víztartalom csökkentés miatt egy 500 m3 hasznos terű, Dorr rendszerű utósűrítőbe vezetjük. Az utósűrítő technológiai gépészeti berendezése hazai gyártmányú. Az anaerob rothasztok bán keletkező gázt a szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez (fűtés) i felhasználjuk. A meglevő gáztárolóban történik a keletkező gáz tározása. A meglevő gáztárolót az E ütemben át kell építeni. 2.22.3 Iszapvíztelenítés, termikus kezelés A rothasztok után a kirothadt iszapot jelenleg iszapszikkasztó ágyra juttatják. A kiszikkadt iszap kitermelése és elszállítása már jelenleg is problémás, így módosítani szükséges, intenzifi- kált módszert kell alkalmazni. A II. ütemben az anaerob úton rothasztott iszap további kezelésére a Scandinavian Engineer- ing Corporation svéd cég által ajánlott technológiát alkalmazzuk.E technológia szerint a mész- szel és vaskloriddal kondicionált iszapot SALA (svéd) gyártmányú vákuunidobszűrőn kb. 20% szárazanyagtartalomra víztelenítik, majd termikus kezelésre a TORKAPPARATER (svéd) gyártmányú forgó csőkemencébe vezetik. A forgó csőkemencében max. 800 C° hőmérsékleten szárítják, vagy égetik az iszapot. A szárítás végtermékeként jelentkező 80-90% szárazanyagtartalmú iszapot - közegészségügyileg kifogástalan állapotban - a mezőgazdaságban trágyaként lehet hasznosítani, vagy - hasonlóan az égetés végtermékeként jelentkező 100% szárazanyagtartalmú hamuhoz - deponiába feltöltésbe lehet konténerrel elhelyezni. A hulladékok konténe- | rés szállításához a Fővárosi Köztisztasági Hivatal által kifejlesztett konténeres (szemét-) szállító járművet alkalmazzuk. A meglevő iszapszikkasztóágyak egy részét tartalékként felhasználjuk. A termikus kezelés során keletkező füstgázok tisztítására száraz, ill. nedves leválasztás után - a könnyezetvédelem érdekében - elektrosztatikus szűrőket alkalmazunk. 2.23 A szennyvíztisztító telep elrendezése A mellékelt telepelrendezési helyszínrajzból megállapíthatóan a tisztítási folyamatokat végző létesítményeket a telep jelenlegi, kerítéssel körülvett területen belül el lehet helyezni. A kerítésen kívül telepítjük a II. ütemben tervezett szolgálati lakásokat. A helyszínrajzban az I. ütemben létesítendő műtárgyakat vastag folyamatos, a bővítés II. ütemében megvalósítandó létesítményeket vastag szaggatott, a teljes kiépítésben megépítendő műtárgyakat pedig vékony szaggatott vonallal ábrázoltuk. A műtárgyak helyszínrajzi elhelyezését a technológiai követelmények határozták meg, de figyelembe vettük a kezelési szempontokat is. A telepen jelenleg üzemelő homokfogó és a bevezető csatorna egy része elbontásra kerül, a többi létesítményt felhasználjuk. ' I,
