1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
810
r i ff A beruházási programban a legkorszerűbb tisztítástechnológiai elvek, méretezési előírások és technológiák alkalmazásával törekedtünk arra, hogy a tisztított víz minősége a fenti követelményeket kielégítse. A méretezési előírások hiánya, a nyers vízben levő igen sok ipari szennyvíz jelenléte miatt a javasolt megoldásban levő technológiai berendezések a 40/1969. Korm. sz. rendelet mellékletében foglalt határértékeket — amennyiben a méretezés alapjául szolgáló szennyezettségi értékek jelentősen nem növekednek - gondos üzemelés mellett kielégítik. 2.2 TISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK tó 2.21 Szennyvíztisztítási technológia 2.21.1 Főgyűjtő csatlakozás A vízgyűjtő területről a Torontál utcai főgyűjtőn keresztül jut a szennyvíz a tisztítótelepre. 2.21.2 A tisztítótelep kapacitásának meghatározása Az előzetes gazdasági, tisztítástechnológiai megfontolások alapján nem javasoltuk, hogy a telepre érkező összes, záporvízzel hígított szennyvízhozam kerüljön teljes biológiai tisztításra. A szárazidei szennyvíznek ugyanis többszöröse a csapadék alatt érkező kevert víz mennyisége. Az évi csapadékos napok száma 80-100 körül van, a többi napon tehát a műtárgyakra csak a szárazidei szennyvíz kerül, azaz évi 260-280 napon át a maximális hozamra méretezett és megépített műtárgyak kihasználatlanok lennének. E megfontolások alapján a tisztítótelepre az I. ütemben a szárazidei szennyvízhozamnak 2,6-szeresét (2,6-szeres hígítás), a teljes kiépítésben 2-szeresét (2-szeres hígítás) vezetjük. Ez a vízmennyiség mechanikai és teljes biológiai tisztítás - és szükség esetén fertőtlenítés - után kerül a befogadóba. A KÖVIZIG előzetes műszaki meghatározása szerint, jelenleg még nem szükséges a tisztított víz további tisztítása (3. tisztítási fokozat). A tisztítótelep előbbi terhelési, higitási viszonyainak megfelelően a főgyűjtőcsatorna folytatásaként a tisztítótelepen egy olyan elosztási rendszert létesítünk, amely a tisztítóműtárgyak felé csak a megfelelő hígításig vezeti a csapadékvízzel kevert szennyvizet, a többletet pedig leválasztja és egy záportározóba juttatja. 2.21.3 Záportározás A záportározás szerepe az, hogy a tisztítótelepre nem vezethető csapadékvízzel hígított szennyvizeket visszatartsa a befogadótól. Az összegyűjtött hígított vizet a csapadék okozta árhullám levonulása után a tisztítótelepre átemeljük és ugyancsak biológiailag tisztítva juttatjuk a befogadóba. Abban az esetben, ha a csapadék tovább tart, mint amennyi hígított szennyvízzel a rendelkezésre álló tárolótérfogat befogadni képes, a többlet túlfolyással, mint ülepített víz a be- . ; fogadóba kerül. Jelenleg 10 000 m3 tárolótérfogatot irányzunk elő. 2.21.4 Mechanikai tisztítás A záporvíz leválasztómű után a szárazidei ill. a 2,6-szeres (távlatilag 2-szeres) hígítású szennyvíz a tisztítótelepre kerül. A rácsokon történő szűrés után a szennyvíz a homokfogóba kerül. A homokfogót úgy kell tata kialakítani, hogy megfelelő hatásfokkal üzemeljen. Erre a célra a hosszanti átfolyású és légbefúvással üzemelő rendszerű homokfogó alkalmazása látszik a legcélszerűbbnek. A légbefúvó rendszer hazai gyártmányokkal kialakítható, a homok kiemelésére Geiger (NSZK) gyártmányú, mozgó hídszerkezetre szerelt zagykiemelő szivattyúkat alkalmazunk. 4 Ii __________________________________1 I
