1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
589
I A város szerkezetében, a közlekedési viszonylatokban bekövetkező változásokat a két egyetem közösen egyeztette és már a munka során kiderült, hogy az ilyen távlatú és horderejű tervek kimunkálása a műszaki és gazdasági összetevők közös értékelése nélkül cl sem képzelhető. r Néhány korlátozó tényező és feltételezés A terv néhány területtel nem foglalkozik és néhány fontosnak „ látszó tényezőt kellő mélységében nem vehetett számításba. Ennek jórészben tárgyi okai vannak* |, | Egyfelől a tervkészités csak a kiskereskedelemre - pontosabban a hálózattal rendelkező kiskereskedelemre - irányult, ily módon számos nehézség adódott a telepeken, üzemi étkezdékben j és más közintézményekben történő fogyasztás /áruforgalom/' elkülönítése során. E forgalmi csatornák súlya nem számottevő, de bizonyos mértékig, ha cgyikük-másikuk a figyelembe vett áruforgalom üteménél gyorsabban fejlődik, /vagy visszafejlődik/ befolyásolhatja a hálózati rendszer által bonyolított forgalmat. j Másrészről a szolgáItatás okkal és az ezzel összefüggő hálózattal sem foglalkozunk, pedig a koncentrációra törekvő fe.ilesztÓ3 hatásfoka azon is múlik, hogy a különböző rangú kereskedelmi gócpontok milyen számú és vonzáskörü szolgáltató létesítményekkel egészülnek ki. Nehézséget okozott a főváros vásárlóerőáramlási viszonyainak értékelése, és különösen elórevetitése. A tőkés korból ránkmaradt és a szocializmus épitésének negyedszázada alatt végzett- fejlesztések eredményeként létrejött hálózat nemcsak mennyiségiig tó elégtelen, hanem szerkezete és elhel.yezkedése szerint is f lényeges aránytalanságokat mutat. Másfelől az árúkinálat a főváros különböző körzeteiben egyenlőtlen színvonalú és a nyitvatartási idő is vásárléeróaramlásokat idős elő. E két tényező együttes hatását aligha lehet számszerűsíteni, de abban bizonyosak vagyunk, hogy a tervezett bevásárlóközponti _________________________________! 1 i r: m 1M t- 4 -
