1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

356

r ~' T ~ " 1 ■ 1 " ■ Jt ta I . — ti rendszerű medencékben (2 db) végezzük. Szállítástechnológiai okokból az előülepítőkből (3 db) naponta 1000 m3 zagyot távolítunk el, tehát a sűrítőben 1 napos tartózkodási időt biz­tosítunk. A sűrítő technológiai gépészeti berendezése hazai gépekkel kialakítható. A sűrítőkből az iszapot programkapcsolóval vezérelt szivattyúkkal a meglevő, összesen 10 000 m3 térfogatú anaerob rothasztokba juttatjuk. A 3 db fűtött elő-, és 1 db utórothasztó- ba naponta 500 m3 zagyot vezetünk, tehát kb. 20 napos rothasztási idő áll rendelkezésre. Az előrothasztókban a jó üzemeltetéshez 33-35 C° hőmérséklet szükséges. Ezt a hőmérsékletet a jelenlegi rendszer biztosítani nem tudja, így azt átalakítani, ill. kiegészíteni szükséges. A rothasz- tők üzemeltetése a kezelőktől független, programozott automatikával történik. A rothasztok átalakítása — a mérő- és vezérlőberendezések egy részének kivételével — hazai technológiai gépészeti berendezésekkel megoldható. Az anaerob úton rothasztott iszapot a további kezelés előtti kiegyenlítés, valamint további víztartalom csökkentés miatt egy 500 m3 hasznos terű, Dorr rendszerű utósűrítőbe vezetjük. Az utósűrítő technológiai gépészeti berendezése hazai gyártmányú. Az anaerob rothasztókban keletkező gázt a szennyvíztisztító telep üzemeltetéséhez (fűtés) felhasználjuk. A meglevő gáztárolóban történik a keletkező gáz tározása. A meglevő gáztárolót az I. ütemben át kell építeni. 2.22.3 Iszapvíztelenítés, termikus kezelés A rothasztok után a kirothadt iszapot jelenleg iszapszikkasztó ágyra juttatják. A kiszikkadt iszap kitermelése és elszállítása már jelenleg is problémás, így módosítani szükséges, intenzifi- kált módszert kell alkalmazni. A II. ütemben az anaerob úton rothasztott iszap további kezelésére a Scandinavian Engineer- ing Corporation svéd cég által ajánlott technológiát alkalmazzuk.E technológia szerint a mész­szel és vaskloriddal kondicionált iszapot SALA (svéd) gyártmányú vákuumdobszűrőn kb. 20% szárazanyagtartalomra víztelenítik, majd termikus kezelésre a TORKAPPARATER (svéd) gyártmányú forgó csőkemencébe vezetik. A forgó csőkemencében max. 800 C° hőmérsékleten szárítják, vagy égetik az iszapot. A szárítás végtermékeként jelentkező 80-90% szárazanyag­tartalmú iszapot - közegészségügyileg kifogástalan állapotban - a mezőgazdaságban trágyaként lehet hasznosítani, vagy - hasonlóan az égetés végtermékeként jelentkező 100% szárazanyag­tartalmú hamuhoz - deponiába feltöltésbe lehet konténerrel elhelyezni. A hulladékok konténe­res szállításához a Fővárosi Köztisztasági Hivatal által kifejlesztett konténeres (szemét-) szál­lító járművet alkalmazzuk. A meglevő iszapszikkasztóágyak egy részét tartalékként felhasználjuk. A termikus kezelés során keletkező füstgázok tisztítására száraz, ill. nedves leválasztás után - a könnyezetvédeleni érdekében - elektrosztatikus szűrőket alkalmazunk. 2.23 A szennyvíztisztító telep elrendezése A mellékelt telepelrendezési helyszínrajzból megállapíthatóan a tisztítási folyamatokat végző létesítményeket a telep jelenlegi, kerítéssel körülvett területen belül el lehet helyezni. A keríté­sen kívül telepítjük a II. ütemben tervezett szolgálati lakásokat. A helyszínrajzban az I. ütemben létesítendő műtárgyakat vastag folyamatos, a bővítés II. üte­mében megvalósítandó létesítményeket vastag szaggatott, a teljes kiépítésben megépítendő mű­tárgyakat pedig vékony szaggatott vonallal ábrázoltuk. A műtárgyak helyszínrajzi elhelyezését a technológiai követelmények határozták meg, de figyelembe vettük a kezelési szempontokat is. A telepen jelenleg üzemelő homokfogó és a bevezető csatorna egy része elbontásra kerül, a többi létesítményt felhasználjuk. 6 I1- I —-------- I

Next

/
Thumbnails
Contents