1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
22
r ' ~' 11 "I ■ * ■ '■■ ■ ^ I— I I ■■ I. ............ _ A város meglévő központjának tartós és kiegyensúlyozott fejlesztése nem oldható meg a város központrendszerének harmonikus fejlesztése nélkül, melynek a kölcsönhatások figyelembevételére kell épülnie. A központrendszer meghatározó elemeinek mindenekelőtt a közlekedési és a kiskereskedelmi hálózat tekinthetők, de tágabban ide sorolandók a szolgáltatás, igazgatás bizonyos kulturális stb. létesítmények is. A főváros központhálózatának, ezen belül kereskedelmi hálózatának történelmileg kialakult rendszerét a nagy városokban általában létrejött három fokozat: alapfokú, középfokú és felsőfokú /városi szintű/ ellátási hálózat jellemzi. E hierarchia - bár lényegében megfelel a kereskedelmi hálózat felépítéséről vallott eddigi felfogásunknak - több vonatkozásban azonban korrekcióra, továbbfejlesztésre szorul. Alapfokon a kiskereskedelmi hálózat feladata, hogy a lakosság mindennapi vásárlási, vendéglátási, javitó-szolgáltatási igényeit gyalogos távolságon belül kielégítse. Ennek megfelelően, a laksürüségi viszonyokat és a gyalogos hatósugárból adódó igényeket követve, az alacsonyabb laksürüségü területeken ritkább, a magasabb laksürüségüekben sűrűbb hálózatot alkotó, de "egyenletes" szövetet kell képeznie. Budapest kiskereskedelmi hálózatának egyik legfőbb hiányossága ti éppen abban jelölhető meg, hogy mind területi eloszlásában, mind az árukínálat fokozataiban /áruválaszték/ a hálózat indokolatlan egyenlőtlenséget is mutat. Ez kényszerítőén terheli a magasabb fokú központokat és sok kényelmetlenséget okoz a lakosságnak. Középfokon a kereskedelmi hálózat szerkezetére a történelmileg kialakult közigazgatási városhierarchia - a * j kerületi központok rendszere - nyomta rá bélyegét, melyet 1 ' 71 ■ -------------------------------------------------------------------------------------------------------------
