1974. szeptember 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

10

r : • * i ti ~ 4 ­A város szerkezetében, a közlekedési viszonylatokban bekövet­kező változásokat a két egyetem közösen egyeztette és már a munka során kiderült, hogy az ilyen távlatú és horderejű tervek kimunkálása a műszaki és gazdasági összetevők közös értékelése nélkül el sem képzelhető. Néhány korlátozó tényező és feltételezés A terv néhány területtel nem foglalkozik és néhány fontosnak látszó tényezőt kellő mélységében nem vehetett számitásba. Ennek jórészben tárgyi okai vannak* Egyfelől a tervkészités csak a kiskereskedelemre - pontosabban a hálózattal rendelkező kiskereskedelemre - irányult, ily módon számos nehézség adódott a telepeken, üzemi étkezdékben és más közintézményekben történő fogyasztás /áruforgalom/' elkülönítése során. E forgalmi csatornák súlya nem számottevő, de bizonyos mértékig, ha egyikük-másikuk a figyelembe vett árúforgalom üteménél gyorsabban fejlődik, /vagy visszafejlődik/ befolyásolhatja a hálózati rendszer által bonyolított forgalmat. Másrészről a szolgáltatásokkal és az ezzel összefüggő hálózat­tal sem foglalkozunk, pedig a koncentrációra törekvő fejlesztés hatásfoka azon is múlik, hogy a különböző rangú kereskedelmi gócpontok milyen számú és vonzáskörü szolgáltató létesítmények­kel egészülnek ki. Nehézséget okozott a főváros vásárléeröáramlási viszonyainak értékelése, és különösen elörevetitése. A tőkés korból ránk­maradt és a szocializmus épitésének negyedszázada alatt végzett fejlesztések eredményeként létrejött hálózat nemcsak mennyiségi­leg elégtelen, hanem szerkezete és elhelyezkedése szerint is lényeges aránytalanságokat mutat. Másfelől az árukínálat a főváros különböző körzeteiben egyenlőtlen színvonalú és a nyitvatartási idő is vásárlóeróáramlásokat idea elő. E két tényező együttes hatását aligha lehet számszerűsíteni, de abban bizonyosak vagyunk, hogy a tervezett bevásárlóközpont­iU-------------— |

Next

/
Thumbnails
Contents