1974. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
49
Emlékeztető a Fővárosi KÖJÁL-nál 1973. IV. 27-én, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító-telep tárgyában tartott megbeszélésről. Terverők előadják, hogy a Fővárosi Csat. Művek megrendelése alapján aFŐMTERVmegbízta MÉLYÉPTERV-et a főváros legnagyobb 1 millió m3/nap kapacitású központi szennyvíztisztító telep elhelyezési tanulmánytervének elkészítésével. Ennek keretében vizsgálni kell egy fenti nagyságrenddel a legmodernebb technológiájú szennyvíztisztító telep műszaki megvalósításának és elhelyezésének lehetőségeit és az egyes variánsok tájékoztató költségeit az alábbi megadott telephelyek figyelembevételével: 1. A főváros csatornázásának távlati tervéiben és a városrendezési tervekben eredetileg erre a célra kijelölt területen a Csepel-sziget ÉK-i részén; 2. A jelenlegi dél-pesti szennyvíztisztító-teleptől D-re, a Ráckevei (Soroksári)-Duna mentén, a telep bővítésére és iszapkezelésre előirányzott területen; 3. A nagytétényi sertéshizlalda helyén, ill. az attól D-re, a főváros közigazgatási határáig teijedő területen (a csatornázási távlati tervek szerinti dél-budai szennyvíztisztító-telep helyén); 4.. Végül a Csepel-szigeti ÉNY-i végében a MAHART kikötő-bővítésre szánt területeinek az újabb vizsgálatok szerint feleslegessé váló részén, amennyiben ott a megfelelő területnagyság kialakítható. Tervezők bemutatják a jelenleg elfogadott városrendezési térképet és a BŰVÁTI-nak a veszélyes fővárosi légszennyezők elhelyezkedését feltüntető térképet, utalnak a meglevő és tervezett Csepel-szigeti víznyerő telepekre. Előadják, hogy terveik szerint teljes biológiai tisztítást nyújtó tisztítótelep készülne, korszerű iszapkezeléssel (iszapszikkasztó ágyak nélkül). Az iszapkezelésnél szennyező hatásként csak az iszapégetés jelentkezik. KÖJÁL képviselői közlik, hogy a tisztítótelep elhelyezésénél a legfontosabb szempont a jelenlegi és jövőbeni víznyerőterületek védelme, továbbá a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi távolságok betartása. Az előadottak figyelembevétele és mérlegelése alapján úgy látják, hogy egészségügyi szempontból — az adott variánsok közül — a tisztítótelep legkedvezőbb helye a Csepel-sziget ró ÉK-i részén fekvő, eredetileg is e célra kijelölt terület. Erős légszennyeződésű ipari területek gyűrűjében fekszik és a tisztított szennyvizek bevezetése a Duna folyásirányában legmagasabban, a víznyerő területektől a legnagyobb távolságban történhet. Az iszapégető elhelyezésénél a pesterzsébeti, ill. Csepeli városközponttól való, lehetőleg minél nagyobb távolság tartását kell szem előtt tartani. A többi változat közül a Ráckevei (Soroksári)-Duna menti változatra nézve megállapítják, hogy a kijelölt terület, különösen annak D-i része légszennyezés szempontjából — részben tervezett — üdülő- és lakóterületekhez közel fekszik. A tisztított szennyvíz befogadójául a Dunaág nem jöhet szóba. A nagytétényi telephely légszennyezés és a meglevő víznyerőhelyek szempontjából megfelelőnek látszik, a tervezett víznyerőhelyek tekintetében azonban a legkedvezőtlenebb. Hátránya a nagy távolság is, amely egészségügyi szempontból ugyan kedvező, de a tisztítótelep megvalósítását elodázhatja. A Csepel-szigeti MAHART területén szóba jöhető telephely a másik Csepel-szigeti telephelyhez hasonló elbírálás alá esik. A szennyvizek fertőtlenítési lehetőségét a jelenlegi előírások szerint biztosítani kell, ez alól csak az Egészségügyi Minisztérium adhat felmentést. A fertőtlenítési lehetőség igényét tervezők azzal veszik tudomásul, hogy az adott MÁSOLAT 14. sz. melléklet
