1974. június 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

461

n miszerkereske delemben és a vendéglátás bán, csupán mintegy 65-70 át, az iparcikk kereskedelemben üo-85 %-át tudták kiadni. Növekedett ugyanakkor a tálórák száma és az iparcikk kereskedelem­ben a szabadsághoz kapcsolt megoldás. Nem valósulhatott meg eddig a szabadnapok kiadásának tervszerűsé­ge sem, elsősoroan azért, mert a hosszabb időszakra /legalább egy hónapra/ megállapított munkarendet előre nem látott események /munkáérőkie0 ések/ zavarj ák» Különösen a kisebb létszámú boltok jelentős részében, ahol a nyit­vatartási idő hosszú /lo-l2 óra/ a kialakított munkarendek igen "feszitett" feltételekkel készültek. Az egy műszakban jelenlévő létszám gyakran csak 2-3 fő, amelyből már 1 fő távolléte is felbo­rítja a tervezett munkarendet. Ezeknél a boltoknál a szabadidő kia­dása esetleges és elsősorban a boltvezető munkaidejét hosszabbítja. Az ilyen, elsősorban élelmiszer-, édesség- és dohányboltok dolgozói­nak tényleges raunkaidőcsökkentését csak a nyitvatartási idő módosí­tásával lehetne megoldani. A túlórázást a dolgozók jelentős része ( nem vállalja, emiatt többen kiléptek a vállalatoktól. I A munkaidőcsökkentéso elé a kereskedelmi dolgozók nagy várakozás­sal tekintettek. Az első időszak tapasztalatai igazolták is, hogy a dulgozók döntő többségénél ténylegesen is megvalósulhat a rövi­debb munkaidő. A tervek szerinti arány elérésűhez azonban még to­vábbi erőfeszítésekre van szükség. Elsősorban nagyobb lehetőséget kell biztositani a nyitvatartási idő ésszerű rendezésére, és to­vábbi ösztönzést kell adni a munka- és üzemszervezés korszerűsíté­sére. 3./ A dolgozók keresetének alakulása Az irányelvek által meghatározott feltétel szerint a munkaidőcsök­kentés miatt a dolgozók keresete nem csökkenhet. I I ff •• lo —

Next

/
Thumbnails
Contents