1974. június 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
461
n miszerkereske delemben és a vendéglátás bán, csupán mintegy 65-70 át, az iparcikk kereskedelemben üo-85 %-át tudták kiadni. Növekedett ugyanakkor a tálórák száma és az iparcikk kereskedelemben a szabadsághoz kapcsolt megoldás. Nem valósulhatott meg eddig a szabadnapok kiadásának tervszerűsége sem, elsősoroan azért, mert a hosszabb időszakra /legalább egy hónapra/ megállapított munkarendet előre nem látott események /munkáérőkie0 ések/ zavarj ák» Különösen a kisebb létszámú boltok jelentős részében, ahol a nyitvatartási idő hosszú /lo-l2 óra/ a kialakított munkarendek igen "feszitett" feltételekkel készültek. Az egy műszakban jelenlévő létszám gyakran csak 2-3 fő, amelyből már 1 fő távolléte is felborítja a tervezett munkarendet. Ezeknél a boltoknál a szabadidő kiadása esetleges és elsősorban a boltvezető munkaidejét hosszabbítja. Az ilyen, elsősorban élelmiszer-, édesség- és dohányboltok dolgozóinak tényleges raunkaidőcsökkentését csak a nyitvatartási idő módosításával lehetne megoldani. A túlórázást a dolgozók jelentős része ( nem vállalja, emiatt többen kiléptek a vállalatoktól. I A munkaidőcsökkentéso elé a kereskedelmi dolgozók nagy várakozással tekintettek. Az első időszak tapasztalatai igazolták is, hogy a dulgozók döntő többségénél ténylegesen is megvalósulhat a rövidebb munkaidő. A tervek szerinti arány elérésűhez azonban még további erőfeszítésekre van szükség. Elsősorban nagyobb lehetőséget kell biztositani a nyitvatartási idő ésszerű rendezésére, és további ösztönzést kell adni a munka- és üzemszervezés korszerűsítésére. 3./ A dolgozók keresetének alakulása Az irányelvek által meghatározott feltétel szerint a munkaidőcsökkentés miatt a dolgozók keresete nem csökkenhet. I I ff •• lo —
