1974. június 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

316

Avi átlagban mintegy 20 millió forinttal, tehát a mi *x« viszonylatunkban nem számottevő összeggel szerepelnek, a másik oldalon pedig azt, hogy a tanácsi vállalatoknak a felujitási munkákban való részesedését növelni kell, ennek azonban a vállalatoknál gazdálkodási vetülete is, de van olyan vetülete is, hogy a Fővárosi Tanácsnak vannak olyan objektumai is, amelyeknek a felqjitását a tanácsi építőiparnak nem kell vállalnia. Ha az épitésügyi minisztérium ezeket az objektumokat a

tanácsi épitési ipartól átvenni képes vagy átveszi, természeté .

tesen a felujités ^erén a kapacitásunkat növelni tudjuk.

Megemlítem az ÉVM észrevételeit: "A vállalatok beruházási céljainak, azok nagyságrendjének felülvizsgálásánál a hatékony- sági követelmények mellett javasolom a pénzügyi források' összetételét és a külső források számításba vehető arányát is mérlegelni." Ezt úgy értelmezem, hogy az állami dotáció viszonylatában bizonyos visszalépésre céloznak ebben az anyagi

bán. Ez az épitésügyi minisztérium észrevétele,

A szakszervezetek Budapesti Bizottságának észrevételeit

kivonatosan ismertetem az alábbiakban. Erőteljesen követelik,

♦ •

hogy kiemelt témaként kell szerepeltetni a tanácsi épitőipar r fejlesztését és annak állami támogatását, tehát pontosan ellentétes az épitésügyi minisztérium álláspontjával. Javasolják felülvizsgálni a rugalmas vállalási politika fogalmát. Indokoltnak és fontosnak tartják az V, ötéves terv során a vállalatok közötti kooperáció erőteljesebbé tételét, a 30 0-os felfutást a maguk részéről 32 %-os mértékre javasolják emelni, mert az ágazati szituációba ez illene bele jobban. Javasolják továbbá a szakmunkásképzéssel a továbbképzés fejlesztését a

\:lí0 ' .

! ' " '

) - 19/a -