1974. június 12. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

11

, misze rkereske delembe n és a vendéglátás bán, csupán mintegy 65-?0 %­át, az iparcikk kereskedelemben 80-85 %-át tudták kiadni. Növekedett ugyanakkor a túlórák száma és az iparcikk kereskodclcm- ben a szabadsághoz kapcsolt megoldás. Nem valósulhatott meg eddig a szabadnapok kiadásának tervszerűsé­ge sem, elsősorban azért, mert a hosszabb időszakra /legalább egy hónapra/ megállapított munkarendet előre nem látott esemenyek /munkaerőkiesések/ zavarják. Különösen a kisebb létszámú boltok jelentős részében, ahol a nyit­vatartási idő hosszú /lo-12 óra/ a kialakított munkarendek igen "feszített" feltételekkel készültek. Az egy műszakban jelenlévő létszám gyakran csak 2-3 fő; amelyből már 1 fő távolléte is felhő-, ritja a tervezett munkarendet. Ezeknél a boltoknál a szabadidő kia­dása esetleges és elsősorban a boltvezető munkaidejét hosszabbitja. Az ilyen, elsősorban élelmiszer-, édesség- és dohányboltok dolgozói­nak tényleges munkaidőcsökkentését csak a nyitvatartási idő módosi- 1 tásával lehetne megoldani. A túlórázást a dolgozók jelentős része nem vállalja, emiatt többen kiléptek a vállalatoktól. A munkaidőcsökkentése elé a kereskedelmi dolgozók nagy várakozás­sal tekintettek. Az első időszak tapasztalatai igazolták is, hogy a dolgozók döntő többségénél ténylegesen is megvalósulhat a rövi­debb munkaidő. A tervek szerinti arány eléréséhez azonban még to­vábbi erőfeszítésekre van szükség. Elsősorban nagyobb lehetőséget ’ H kell biztositani a nyitvatartási idő ésszerű rendezésére, és to­vábbi ösztönzést kell adni a munka- és üzemszervezés korszerüsité- i séro. 3*/ A dolgozók keresetének alakulása Az irányelvek által meghatározott föltétel szerint a munkaidőcsök- kentés miatt a dolgozók keresete nem csökkenhet, \ ,u mm r----------------------------------I ír '"ill 1 ■ - 10 -

Next

/
Thumbnails
Contents