1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
62
r ~\ 1./ Mindenek előtt elemeztük a pénzügyi helyzet várható alakulását. A közmüvek és más közszolgáltató vállalatok beruházásai 1968-tól, de különösen a IV. ötéves terv során egyre gyorsuló ütemben valósul- tak meg. Feltételezve, hogy e területen a fejlesztés üteme az V. ötéves terv során sem lassul, azzal számolunk, hogy lehetőségeink évente mintegy 10 $-kal növekszenek, A IV. ötéves terv utolsó évében mintegy 3 milliárd Fl fejlesztésre nyílik lehetőség. Ezen összeget évente 10 $-kal növelve az V. ötéves tervben több, mint 20 milliárd Ft fejlesztési alappal kellene rendelkeznünk, ami az egyéb, nem beruházás jellegű felhasználásokkal együtt 22 milliárd 245 millió Ft-ra növekszik. Vállalatainknál a tervidőszak folyamén 6 milliárd 543 millió Ft saját alap keletkezik. A különbözetet, 15 milliárd 702 millió Ft-ot központilag kell biztositani. Ebből a mai ismereteink szerint mintegy 1 milliárd Ft a Vízügyi Alap juttatás, a többi Tanácsi Fejlesztési Alap juttatás, illetve amennyiben elfogadásra kerül, mintegy 2,5 milliárd Ft szennyvíztisztításra és 1,5 milliárd Ft szemétégetőre, egyedi nagy- beruházásként jelenhet meg. Ez utóbbi esetben a tanácsi juttatás 10,7 milliárd Ft. 2./ Figyelembe kellett vennünk, hogy a Javarészt közterületen folyó munkáink milyen ütemben végezhetők, hogyan hangolhatók össze más szak- igazgatási szervek közterületi tevékenységével, milyen mértékű munka végezhető a városban egyidőben úgy, hogy ez a lakosság részére elviselhető legyen. 3./ Elkerülhetetlen volt annak vizsgálata is, hogy kivitelezői kapacitás szempontjából koncepciónk megvalósitható-e. A közmű- és közszolgáltató vállalatok fejlesztése túlsúlyban épités jellegű. így van ez a jelen tervünknél is, A 20 milliárd 775 millió Ft fejlesztési előirányzatból csak alig több, mint 3 milliárd Ft a beszerzés jellegű kiadás, 10,6 milliárd Ft mélyépitési, 2 milliárd Ft magasépítési és 5,1 milliárd Ft különleges épitési kapacitást igényel. Először a mélyépítési kapacitás fedezetét vizsgáljuk. Amennyiben a közmű vállalatok épitőipari részlegeiket továbbfejlesztik, a Viz, Gáz és Csatornázási Müvek évente mintegy 470 millió Ft értékű épitési feladatot oldhat meg. Azt várjuk, hogy a FUKÉV mintegy évi 100 millió Ft közműépítésre legyen képes, A Fővárosi Kertészeti Vállalat - évente részünkre - mintegy 40 millió Ft-ért épit parkot. Érdeklődésünkre kapott válaszok alapján azt tervezzük, hogy az épitésügyi tárcához tartozó vállalatok átlagban, mintegy 650 millió Ft kivitelezésére vállalkoznak. Az OVH-hoz ós más /KPM,szövetkezetek,stb,/ szervezetekhez tartozó vállalatok évi 700 millió Ft mélyépítésre készültek fel. Az eddig leírtak azt jelentik, hogy 5 év alatt mintegy 9 milliárd 800 millió Ft mélyépítési feladatunk megoldása biztosítottnak látszik. Mai ismereteink szerint tervünkkel szemben 800 millió Ft hiány jelentkezik, amely nem éri el a szükséglet 10 %-át, és ez a vizsgált szer- ' vek felfejlesztése útján, részben más szervezetek e területre történő irányításéval megoldható. Nem kívánunk most részleteiben a magasépítés kapacitás kérdésével foglalkozni, azonban feltétlenül figyelmet igényel az 5,1 milliárd Ft-ot kitevő olyan jellegű beruházás, mely különleges kivitelezői kapacitást igényel. Ebben szerepel 2,5 milliárd Ft-tal a szennyviztisztitési program ezen időszakra eső szakaszának megvalósitása, a Széchenyi, Lukács fürdő rekonstrukciója és a Pascal fürdő épitésének megkezdése együtt 750 millió Ft-tal, a szemétégetőmü létesítése 1,5 milliárd Ft-tal, végül a közvilágítás fejlesztés 300 millió Ft-tal. b I ' I--------------------I
