1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

152

r • n- 36 Budapest kereskedelmének távlati tervkoncepciója szerint '

1980-ban a forgalom lebonyolításához 1.500 ezer m2 kapacitásra lesz szükség. Ezt a nagyságrendet csak a C. változat szerin- ti fejlesztéssel lehet elérni.

A 0. változat még egy lényeges következtetésre ad alkalmat.

Amennyiben ugyanis a tervidőszakban a forgalomnövekedést a 0,67-ea országos együtthatóval követné a hálózat, akkor a fővárosban 178 ezer tát kellene épiteni. Ehhez hozzáadva a vidé- *

ki városok ellátottsági szintjének eléréséhez szükséges 150 i

ezer tát 328 ezer tát kapunk eredményül. Ennek is a C. változat felel meg.

Az elmondottakat összegezve egyértelmű, hogy szükségleti oldalról a C. változat elfogadása indokolt. „

*

Az V. ötéves tervidőszakban végrehajtandó fejlesztések javítanak az egyes területrészek és kerületek közötti arányokon.

Az uj üzlethálózat létrejöttét döntően meghatározzák a lakásépítkezések, valamint az építésre kerülő városrész-központok, illetve központok. Az arányváltozás nagymértékben függ attól, /

is, hogy koncepcióink melyik változata kerül elfogadásra, hiszen azok éppen - területi aránytalanságokon jelentős mérték- •

ben változást előidéző - nagyalapterületü egységek nagyságrend- /

jében különböznek egymástól.

A lakásépítéssel összefüggésben legnagyobb mértékű hálózatfejlesztés a XX., X., VIII., III., XIV. ós IV. kerületekben követ- /

kezik be. A nagyalapterületü egységek közül az A. változat esetén a XIX., IV., XIII. XXII. kerületekben, a B. változat ese- ;

tén még a VII. kerületben /Marx tér/, a 0. változat esetén a

II. kerületben /Moszkva tér/, a XIII., és a XV. kerületben. y

fi

kz ellátatlan területeken építendő üzleteket a kerületek igényei alapján vettük figyelembe. Ezek tehát ott javítanak az arányokon, ahol arra a legnagyobb szükség van. /

I

ff /