1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

126

í | —-------—................................................................................................................................... .............

I - 10 - ,

f

3*/ Elavult a hálózat szerkezeti összetétele

A főváros kereskedelmi hálózatának struktúrája lényegében még ma is csak a felszabadulás előtti évek terjedelmében jóval alacsonyabb üzemeltetéssel lebonyolított, egyenletesebb vásárlási szokásokhoz igazodó áruforgalmi feltételeknek felel meg.

A hálózat zömében még ma is igen csekély alapterületű, a korszerű munkaszervezési módszerek bevezetésére jórészt alkalmatlan egységek sokaságából tevődik össze.

Az üzletek mintegy 40 %-a 40 m2-nél kisebb, 30 %-a 60-80 ra2,

20 %-a 80-150 m2 és mindössze 10 %-a ennél nagyobb területű egység. j

1970-ben az élelmiszerboltok átlagos alapterülete 82 in2, az iparcikkeké 100 ra2 volt.

A meglévő áruházak 2930 ntáes átlagos alapterülete a megyei jof

gu városokban nagyobb mint a fővárosban.

) *

Az életszínvonal növekedésével együttjáró életmód-változások, a vásárlási szokások módosulása, a növekvő szabadidő uj igényeket hoz felszinre. Ezzel párhuzamosan a kinálat választék jelentős bővülése is számos uj és jelentékeny követelményt tá- I masztott a kereskedelmi hálózat fejlesztésével szemben. Keresi kedelmünk hagyományosan kialakult hálózat szerkezete, üzleteink profilja ugyanakkor alig változtak, s igy mind jobban eltérnek a keresleti igényektől és a kínálati követelményektől.

Még a fővárosban az utóbbi évtizedben létrehozott uj hálózat sem mindig korszerű, csak kevéssé elégíti ki a lakosságnak azt az igényét, hogy gyakrabban ismétlődő /napi, heti/ vásárlási szükségleteit minél kevesebb üzletben és minél rövidebb idő alatt bonyolíthassa le.

^ Hálózatunk fejlődése csak lassan tudta követni az igényeket.

Az un. ABC tipusu boltok terjedése kettős tendenciát tükröz:

. ff ) J ,