1974. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
120
rr —! ,1 i- 4 Ahhoz, hogy Budapest kereskedelmi hálózata azonos szinten legyen, a szocialista fővárosokkal - Prága kivételével - , 1970- ben mintegy 100-120 ezer utárol több bolti eladótérrel kellett volna rendelkeznie. Nem .jobb a főváros kereskedelmi hálózatának helyzete az országos hálózathoz viszonyitva sem. Ezt bizonyltja a városok /lélekszám, kategóriák szerint/ és a községek /összesen/ bolti kiskereskedelmének 1000 lakosra jutó hasznos alapterület alakulása. 1000 lakosra jutó ffTTTTT" Megnevezés bolti hasznos te___________________________________________________rüle t ra*_____________________ra]_______ Budapest 34-1 5 nagyváros 352 + 11 városok 50 ezer fő felett 367 + 26 városok 30-50 ezer fő között 382 + 41 városok 20-30 ezer fő között 357 + 16 egyéb városok 372 + 20 városok összesen 355 + 14 községek összesen 222 -119 országok összesen 281 - 60 /tüzelő- építőanyag telepek, gyógyszertárak nélkül. BKI. 1973* XI. hó, Tanulmány/ f ! Budapest ellátottsága bolthálózati alapterülettel a lakosság számát és forgalmi vonzását figyelembe véve 1970-ben alacsonyabb volt mint a megyeszékhelyeké, sőt alacsonyabb mint a városoké. A Belkereskedelmi Kutató Intézet számítása szerint például aho- hoz, hogy a vidéki városok mai átlagos hálózati ellátottsági szintjével azonos legyen a főváros lakosságának ellátottsága, kb. 140-150 ezer ra?-rel nagyobb alapterületű kereskedelmi hálózatot kellene fenntartani, amely a IV. ötéves tervidőszak fejlesztési programjának felel meg. o° i J I
