1974. május 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
77
r ~ 1 - 63 jm szolgáltatások volumenében és színvonalában bekövetkezett fejlődésnek is. Az ágazat 7.4 %-os készletnövekedése e tényezők figyelembevételével indokolt. A közlekedési ágazatban a készletalakulás a tervszerűbb aiyag- gazdálkodás hatását tükrözi. Ennek következménye, hogy a bázisidőszakhoz képest 8.1 %-kal magasabb árbevételi forgalom mellett is 42.0 millió Pt összegű készletleépitést lehetett végrehajtani. Döntően az anyag- és alkatrészkészletek mérséklődtek jórészt azáltal, hogy a BKV-nál a munka- és üzemszervezés keretében - elektronikus adatfeldolgozást alkalmazva - uj alapokra fektették az anyagszámadást, valamint az anyagmegrendelések intézését. A Pőv. Autótaxi Vállalatnál az egységes gépjárműpark kialakítása, a Zsiguli program végrehajtása teremtett kedvező feltételeket az anyagkészletek csökkentéséhez. Alacsonyabbá vált az ágazatban a befejezetlen terme- „ lés állománya is. A kereskedelmi ágazat a bázisidőszakhaz képest 4.2 %-kal magasabb készletekkel gazdálkodott, amivel szemben árbevételeinek növekedése 6.4 %• A készletalakulás azt mutatja, hogy a vállalatok többségénél az áruellátással összefüggő döntésekre kedvezően hatott a finanszírozási rendszer módositása ós a megrendelések fokozottan szolgálhatták az ellátási hiányosságok megszüntetését. < A készletekben legjelentősebb változás a ruházati kiskereskedelemnél mutatkozik, ahol az áruválasztékot méretben és minőségben közelíteni törekedtek a vásárlók igényeihez. A készlet alakulásnak az értékesítési forgalommal való egybevetése azt mutatja azonban, hogy a magasabb készletek kialakulásában egyes modellek nehezebb értékesítési lehetősége is közrejátszik. Kiugróan magas a Cipőbolt Vállalat átlag- készletnövekedése, főleg a választék hibái miatt. Tulkósz— |t létezés jelentkezik a Fővárosi Ruházati Bolt és az Aranypók Divatáru Kiskereskedelmi Vállalatnál is, döntően a női ruhá77 I'
