1974. május 2. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
373
í - 9/a i. I • kapott, ilyen például az ipari felügyelet a szövetkezeteknél, vagy említhetném az ingatlankezelő vállalatok feletti felügyeletet. Erre mi pénzt kaptunk és nem létszámot. Volt olyan kerület, amely létszámot állított be és volt olyan, amely a pénzt elosztotta, ezáltal az átlagbér megnövekedett. Senki nem veszi figyelembe, hogy a kerületek végrehajtjék-e a központi feladatokat vagy akaratot? Mindezek figyelembe lettek véve a béreknél, illetve a feladatok elosztásánál? v Csatlakoznék ahhoz, amit Nagy elvtárs kérdezett, hogy tulajdonképpen az aránytalanságok megszüntetése lett volna az egyik feladat. Mennyiben sikerült ezt elérni. Például az V. kerületben a régi fővárosi átlagbértől, tehát nem a leg- jobbtól 64 forint minusz volt a differencia, a mostani szerint 152 forint minusz. Eszerint megnövekedett az aránytalansági ■ / B 1 n ö ki Van-e még kérdés? Ha nincs, Kőmives elvtárs és esetleg Pellek elvtársnő megadják a választ. Kőmives István. Legyen szabad azzal kezdenem, hogy két tényezőről nem szóltam. Az egyik tényező az, hogy mi a kerületi elnök elvtársakkal megállapodtunk abban, hogy kidolgozunk x tiz olyan mutatót, amely a kerületi tevékenységre jellemzői milyen a lakosság száma, az ügyiratok száma, a terület, a szövetkezetek száma, az intézmények száma és igy tovább. A tiz mutatóból matematikai módszerekkel kialakult egy sorx- rend. Ezt a sorrendet mi a kerületi elnök elvtársakkal megtárgyaltuk. El kell mondanom, hogy a matematikai módszerekkel kidolgozott sorrendet mi a bérkeretek felosztása sorén informatív jelleggel használtuk fel, tehát nem valamilyen abszolút értékfelosztó hatású volt ez a mutatórendszer és az l ns [ I “ “ I
