1974. április 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
96
lásson el, meg tud-e igy felelni Az I., VI. ós XVIII. kerület szerint nem a rendelőintézet feladata, hogy a szakorvosképzésről gondoskodjék. Ez igaz, de gyors segítség szükséges, s minden lehető kapacitást ki kell használnunk. Számos szakorvosi óránk működik ma évi 60-80 %-os kihasználtsággal, vagy idős orvosokkal látszatkihasználtsággal, s a belső helyettesítés cimén kifizetett bérmaradványok sokszor nem a tényleges munkát jutalmazzák. Az I. kerület javasolja, hogy az állások csak akkor kerüljenek átcsoportosításra, amikor azok nyugdíjazással megürülnek, a XVIII. kerület /és az SZBT/ azonnali átcsoportosítást sürget. Mi két okból nem tartanánk helyesnek, hogy az állások egyik napról a másikra kerüljenek átcsoportositásra. Egyrészt a hirtelen változással nem kerülhető el az ellátás minőségének a lakosság által is érzékelhető csökkenése, másrészt nem valÓ3ithaté meg a dolgozók munkaviszonyának rendezése, amire a X. kerület hivja fel a figyelmet. Úgy látjuk azonban, hogy a javasolt 3 lépcsős megoldással helyes szervezéssel valamennyi probléma másfél év alatt, zökkenő nélkül oldható meg. A XX. kerület irja, hogy az aránytalanságok 15-2o év alatt alakultak ki, jórészt szubjektív okokból, igy az arányosítás helyes végrehajtásához is kell valami idő. ► A X. kerület a Iak03ság3zámnál megbízhatóbb mutatóként értékeli a percátlagot. Mi azért tartjuk a XX. kerület véleményével egyezően a lakosságszáraot megbizhatóbbnak, mert nem a szubjekvit igényeket, hanem az objektív szükségletet mutatja. A percátlagok könnyen manipulálhatók. így éppen e- gyes óraszámaikat féltő rendeléseken rövidül meg gyakran a percátlag, mert szükségtelenül hívják be a betegeket, vagy ahol gyengén dolgozik a körzeti orvosi hálózat, ott % • U— . I I ■ ■ I H B B | ' 77“ ''BBRPBv'4 fi- 4 -
