1974. április 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
40
r — 3 <“ ha számításba vesszük, hogy a központilag ellenőrzött intézmények gazdálkodási volumene átlagosan40-50 millió Ft, a legnagyobb ellen- őrzendő egységek költségvetése pedig a 300 millió Ft-ot is megközelíti. Kerületi vonatkozásban ugyanakkor a legnagyobb volument jelentő Róbert Károly körúti kórház 45 millió Ft-tal gazdálkodik. /Ilyen nagyságrendű intézmény azonban csak szórványosan fordul elő,/ A differenciáltság a revizori tevékenységgel szemben támasztott minőségi követelmények vonatkozásában is jelentkezik. A központi intézmények által ellátandó feladatok összfóvárosi érdekeket érintenek, ezért bonyolultsági fokuk is magasabb, mint a kerületi tanácsok irányítása alá tartozó intézményeké. így a kerületi revizori feladat ellátásában az átfogó, elvi és értékelő tevékenységet célzó igények is kisebb mértékben jelentkeznek, mig a központi revizori munkában a gazdálkodás racionális irányításának és lebonyolításának értékelése, a megfelelő szintű döntések meghozatalának előkészítése hangsúlyozott jelentőséggel bir. A vizsgált szervek teljes gazdálkodását átfogó és egyidejűleg a szakfeladatok ellátási színvonalát is bíráló komplex ellenőrzési módszer kiterjesztésével 03 megvalósításával kapcsolatban az 1973. évben mind a központ, mind a kerületek vonatkozásában történt némi előrelépés, bár ennek mértékét és eredményességét a kedvezőtlen objektív feltételek jelentősen hátráltatják, 3./ Az ellenőrzések főbb megállapításai. Az általános érvényű megállapítások alátámasztását szolgáló kon- ^ krét észrevételek a 2, sz. mellékletben kerültek felsorolásra. Általános értékelésként megállapítható, hogy a gazdálkodási munka színvonalában - az előző évhez viszonyítva - előrelépés következett be, az intézményi önállóság növekedésével párhuzamosan a legtöbb gazdálkodó egységnél emelkedett a vezetői, gazdálkodást irányitó tevékenység szinvonala, amivel a meglévő lehetőségek, adottságok racionálisabb kihasználása ias lehetővé vált. A pozitív tendencia ellenére az anyagi eszközök racionális, cél- és rendeltetésszerű, egyben “takarékos felhasználására irányuló j ko I fi I L ------------------------------------------------- I