1974. április 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

11

T ----------rí

fi '- 4 A fejlesztési célkitűzéseknél nem veszik figyelembe az értékcsökkenésből és az eredményből keletkező -egyben behatároló - forrásokat ás ezért egyes vállalatoknál fejlesztési alaphiány keletkezik. Ennek következménye, hogy beruházásokat a költségek terhére számolnak el.

Pl: a Fővárosi Kézműipari Vállalatnál 1,3 MFt és a BKV-nál 5,6 MFt összegben volt ilyen jellegű megállapítás.

I Ugyancsak a fejlesztési alapok kímélése érdekében a saját vállalkozásban végzett beruházások teljesítmény értékét alacsonyabb összegben állapították meg. /BKV, METRÓ,

Fővárosi Temetkezési Intézet/.

I

i A fejlesztési alapok kímélésének sajátos megjelenési formája mutatkozik az IKV-nál, ahol a lakóházak állagának fenntartására szolgáié erőforrásokat használhatnak fel '* beruházásra.

|

Egyes vállalatok arra számítanak, hogy a beruházáshoz hiányzó forrósokat a költségvetás majd utólag biztosítja.

Ha ez a számítása nem válik be, mint pl: Ut- és Közmü- I épitó Vállalatnál, akkor az elkezdett beruházás megakad,

és a kivitelezés időpontja évekre elhúzódik.

Az árbevételek szabálytalan elszámolása miatt a pénzügyi revízió a tanácsi irányítás alatt álló 9 vállalatnál tó 4,4 millió Ft-tal növelte, és 6 egységnél 3,4 millió Ft-tal

csökkentette az eredményt.

S

A vállalatok egy része az adott évben képződő nyereséget a következő évre kívánta "tartalékolni". /Fővárosi Mélyépítő, Fővárosi Ut- ás Közműépítő Vállalat/, ilyen esetekben növelte a vállalati eredményt a pénzügyi revizió.

I

M | ff

!------------ i

fi