1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

381

I I '

( teket is valósítsanak meg, tehát a magánerős telepszerű lakásépítésre is alkalmas kapacitást jelentene, ha ugyanazon a telepen épülnének, ahol az állami lakásépítés is folyik. Vajon ez a gondolat szerepel-e a koncepcióban vagy még mindig a régi felépítési formában jelentkezik a magánerős építkezés?

Elnök: Van-e még kérdés? Nincs.

G y ő r i László: Mezei elvtárs első kérdése több irányban és más vonatkozásban is felmerült problémára vonatkozik, az, hogy milyen módon és milyen összeggel fedezzük és biztosítjuk a bontandó épületek ellenértékét, /italában az az álláspont, hogy a bontandó, szanálandó létesítményeket a nettó érték figyelembevételével kell szanálni és ezt az értéket kell az érdekeltek részére biztosítani. Persze utána jön a vita 1 és a biróságig is eljut sokszor elsősorban a tanácsi szervekkel és akkor valahol van egy megállapítás arra vonatkozó- lag, hogy mennyit kell ixx tulajdonképpen kifizetni. Ez azért rendszerint nem az i^j épület* teljes bekerülési költsége.

I Megvan ennek a logikája, mert azért az, amit szanálnak, rendszerint egy elhasznált épület, műszakilag is, erkölcsileg is elhasznált. Rendszerint nem korszerű az a létesítmény, amelyet lebontanak és közgazdaságilag, népgazdasági szinten ► elsősorban ezért helyezkednek erre az álláspontra* Mezei

elvtárs véleménye ésszei'ü, nehéz vele vitatkozni, pláne még a tanácson belül mindenképp a Tanácsnak x kell a fedezetet biztosítania. Ezen kellene talán tovább gondolkozni és talán tárgyalásokat folytatni egyrészt itt a házon belül, másrészt pedig felső szervekkel is, hogy van~e mód arra, hogy a lakáscélcsoportból lehessen valamit fedezni, mert a lakáscélcsoport egy elkülönített pénz, amelyet külön tartanak nyilván, az ÉVM is külön tart nyilván és külön bele- . _ 0 ___

I

t