1974. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

21

— 16 —

kárát kell megtéríteni.

Köztudomású, hogy a kisajátítás közérdekből történhető Az ilyen perek viszonylag nagy száma összefüggésben van azzal a nagy lendülettel folyó épitőmunkával, lakás- és útépítéssel, amely társadalmunkban az utóbbi évtizedekben végbemegy,

A felszabadulás előtt a budapesti lakások túlnyomó többsége szoba-konyhás, komfort nélküli lakás volt* Nagy volt a lakáshiány, a zsúfoltság,

A lakásigények mielőbbi, a modern lakáskultúrának megfelelő kielégítésére lakótelepek létesítése a legalkalmasabb megoldás,

A lakótelepek kialakítása a főváros külső, olyan kerületeiben történt és történik, amelyekben számtalan személyi tulajdonban álló telek, családi ház is volt és van. Ennek következtében ezek az ingatlanok kisajátítás alá estek, a- mit igen sok esetben kisajátitási kártalanitási per követett ,

E perek száma - az irányáraknak 1970-ben történt rendezése ellenére is - még mindig elég nagy,

A kártalanitási összeg megállapításánál messzemenően figyelembe veszi a biróság a jogpolitikai irányelveknek azt az előírását, hogy a kisajátítást szenvedőnek a tényleges kárát kell megtéríteni,

A tényleges kár megállapításánál nagy szerepe van a forgalmi értéknek, A forgalmi értéket minden spekulációs áremelkedéstől függetlenül kell megállapítani. Ennek érdekében a Fővárosi Biróság ilyen ügyekben eljáró szaktanácsa a kisajátított ingatlanoknál nyilvántartást vezet a kerület, az utca, a helyrajzi szám pontos feltüntetésével. Ebben a nyilvántartásban feltünteti a kisajátítás időpontját és a megítélt kártalanitási összeget is. Tehát e szaktanácsnak pontos összehasonlításra van lehetősége,

E tárgykörben még egy észrevételt teszek. Bírósági tapasztalat szerint a telekgazdálkodási jogszabályoknak, a

! Y I

!--------------— I

| M ---