1974. március 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
21
r i- 18 okoz, hogy e sajátosan szép és reprezentatív müvek előadására ideális környezetben, nézők és művészek számára egyaránt korszerűtlen és kényelmetlen építmény áll rendelkezésre. . ff • ! A főváros zenei élete rendkivül sokrétű és gazdag, amelyben a tanácsok elsősorban koordinációs és ösztönző szerepet látnak el. Kiemelkedő e tevékenységen belül a Budapesti Művészeti Hetek rendezvényeinek szervezése. * A koncentrált lakótelepi építkezések felgyorsult üteme jelentősen megnövelte a Tanács feladatát a köztéri képzőművészeti alkotások felállításában. E téren lemradás mutatkozik igényesség, de főleg mennyiség tekintetében. A tervidőszakban öt kerület felszabadulási, négy kerület politikai emlékművekkel gazdagodik. A Centenárium évében több színvonalas képző és iparművészeti alkotás született, elsősorban a főváros és vidék barátsága jegyében. A közművelődési és művészeti intézmények működtetését, kultúrpolitikai tevékenységük fejlesztését egyre nagyobb mértékben neheziti az épületek leromlott állaga és korszerűtlen struktúrája. Különösen rosszak a munkafeltételek a színházakban. A költségvetési támogatások mértéke nem ösztönzi eléggé a művelődési otthonokat az igényesebb és hatékonyabb tevékenységi formák szervezésére. II. A művelődésügy munkájának iránya és intézményeinek , fejlesztési igényei az V. ötéves terv időszakában 1 1• Közoktatási terület ■ Az MSZMP.K.B. 1972. júniusi határozata megszabta a közoktatás munkája továbbfejlesztésének fő irányait. Az ezen alapuló főhatósági intézkedéI sek és 'tanácsi testületi határozatok a végrehajtás konkrét teendőit jelölik ki, A népesedéspolitikai és családvédelmi érdekek a gyermekintézmények hálózatának fejlesztését össztársadalmi igénnyé emelik. Társadalom- politikai megfontolások sürgetik a nevelési intézmények társadalmi mobilitást elősegitő szerepének fokozását. ró ; , ' '
