1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

911

I ... I

*- a megszűnő lakásokat az épülő uj lakásokkal pótolni, ez esetben viszont az urbanizációs folyamat lelassulásával kell számolni.

;

Ezen a helyen - elméleti jellegű eszmefuttatásról lóvén szó - az építőipar kapacitásiejlesztósi lehetőségeinek korlátait figyelmen kivül hagyjuk, de igy is könnyen belátható, hogy a felujitási költségekkel egy szocialista társadalom csak egy uj lakás építésének költségeit állíthatja szembe. /Ennek az uj lakásnak azonban nem kizárólagosan összkomfortosnak, hanem csak magasabb komfortunak kell lennie./ Egy ilyen szembeállítás esetén a felújítások gazdaságosságának kérdése már alig merülhet fel.

Megjegyzendő itt, hogy még a leggazdagabb társadalom sem képes _ arra, hogy minden tagját az ismert, legkorszerűbb uj lakással lássa el. Ezért az említett kompromisszumot kell vállalni.

így a felújítások gazdaságosságának megállapításánál nem ezt a módszert alkalmazzuk, hanem a felújítással elérhető használati értéknövekedés idő- ós nagyságrendi változásait hasonlítjuk a .

felujitatlan állapothoz.

Ebben az évben készült el az ÉGSZI-nél egy számítógépi modell, amelynek ellenőrzése is megtörtént ós alkalmas az "éles" futtatásra.

ró

A bruttó érték nyilvántartás napi árszinten tartása érdekében olyan javaslat készült az ÉVM és Rí számára, ami szerint

' - a korszerüsitések értékét, mint bruttó értóknövekményt

kell vezetni,

/Ebből a szempontból korszerűsítésnek kell tekinteni minden olyan ráfordítást, melynek eredményeképpen az épületek állaga úgy változik, hogy az, az épités alkalmával az építési költséget emelte volna. A felújításokkal egyidőben végzett korszerüsitések is - a felujitási ráfordítások hányadaként - szintén ide tartoznak./

I —---------------------------------------------- _J I

1 I

■ m

í