1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
908
megállapított felujitási hátraléktól /helyesen, mert mint azt már említettük, ez az érték bizonytalannak tekinthető és tovább- vezetési lehetőségeket sem nyújt, illetve a továbbvezetéshez szükséges információk rögzítése az ópületleltározás után nem történt meg elfogadható mértekben és minőségben/. Becslési módszerünk lényege az, hogy a felújítandó lakóépületek lakásszámát az egy lakás felujitási költségeinek átlagával /az 1972. évben érvényes árszinten és tényadatok felhasználásával/ szorozva jutnak a becsült épületfelujitási hátralék mértékéhez. Ennek mértéke 16 milliárd forintot tesz ki. A vázlatosan ismertetett becslési módszer előnye a régebbi becs- ^ lésektől való indokolt elszakadás ós az, hogy a felújítandó épületek /lakások/ számában minden olyan lakó egységet figyelembe vesz, amely a szükségesnek mutatkozó felujitási ciklus /25-30 óv/ figyelembevételével felújítást igényelnek. További érdeme a módszernek, hogy a felujitási szükségletet a legfrissebb fajlagos /lakásra jutó/ felujitási tényszám segítségével állapítja meg. A felújítási hátralék durva becslése az ÉGSZI rendelkezésére bocsátott információk alapján A felujitási elmaradás alábbiakban ismertetett durva becslését a kutató rendelkezésére bocsátott utólagos információk^* /1973. X. 26-án/ tették lehetővé, ha nem is szigorúan tudományos alapon, - de az információhiány következtében - gyakorlati kényszerűségből fakadóan. 4/ - Jelentés Inokai János országgyűlési képviselő részére Fővárosi Tanács Ingatlankezelési ós Épitési Főigazgatósága. Bp. 1973. VI. 7. /1971-1972. év átlagai/ 5/ - A kezelt lakásállomány lakhatóság! színvonala 1976. I.l-én. 6/ - Láng Győző, dr. Kristóf Vince: A lakóházjavitási hitelkeretek megállapitása és felosztása az ingatlankezelő vállalatok között /tanulmány/ 1 (Jó X \i I I i , - 5 _
