1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
37
I f t A három kategória egymással szembeállítva önmagában mutatja a kérdés összetettségét és döntési szükségletét. A 200 ezer Ft-os fürdőszoba kialakítás gazdaságtalansóga indoklást nem igényel. A felujitási szükségletek meghatározása szempontjából azonban a korszerűsítéseknél követendő politika kialakítása meghatározó jellegű és ez ösz- szefügg a városgazdálkodás egységes koncepció igényével kapcsolatban elmondottakkal. Az uj lakásügyi jogszabályok a lakbérrendezóssel egyidőben lehetővé tették a több évtizedes, sok esetben 20 évre visz- szamenő lakossági korszerűsítések költségeinek az ingatlan- kezelő vállalatokra történő áthárítását. A beérkezett és a vállalatok által jogosnak elbírált bérbeszámítási igény 1372.december 31.-én 352.9 millió Ft volt. Az 1972. évi lakóházjavitási alapot már 109 millió Ft bérbeszámítás terhelte. A_ lakosság x*á3zéről a korszerü3ités iránti igény fokozottabban jelentkezik, mivel a lakossági pénzalapok növekedésével a bérlők lakhatási igénye megnőtt. Pénzeszközeik felhasználósával korszerüsitéseket hajtanak végre, melyek I költségét áthárítják az ingatlankezelő vállalatokra. Az 1973.junius 30.-ig elbirált és engedélyezett bérbeszámitás fővárosi szinten mintegy 50 millió Ft-tál nőtt. . | Véleményünk szerint a lakosság által végrehajtott korsze- , rüsitósek az ingatlankezelő szervezet részére kedvezőek, mivel- a kapacitásról a bérlő gondoskodik,- a költségek forint fedezetét önmaga megelőlegezi,- az elvégzett munka minőségét a jelenlegi szervezetnél hatékonyabban ellenőrzi, A korszerüsitések engedélyhez kötöttek, igy elvégzésük r.nm felesleges pénzfelhasználást eredményez, de felmerül a korszerüsitések időbeni szükségességének kérdése. : 7T .! i I 30 -
