1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
.1 i J 25 > • elképzelés szerint - az újonnan épitett épületek és a korszerűsítések értéke - az alap összegének emelkedésével számoltak. Ez azonban a szanálások miatti kiesések és az épületállomány értékváltozásának a teljes épület bruttó értékéhez viszonyított kisebb hatása miatt nem követke- j zett be. A rendelkezésre álló éves alapok viszonylag állandó szintje az alábbi következményekkel jár: a rendelkezésre álló összeg- nincs arányban az épületfelujitásokra igénybevehető kapacitással. Az építőipar technológiai és technikai fejlesztése a lekötöttnél lényegesen nagyobb munkavégzésre adna lehetőséget, amelynek felhasználását döntően pénzügyi ellátási hiány akadályozza,- nem számol a változó követelményekkel, ezen belül főleg az élénknek minősíthető ármozgásokkal. /: A KBH adatai szerint a lakóházfenntartási munkák áremelkedésének mértéke 1968-1972. időszakára 38.6 % :/- a lakosság részéről fokozódó sürgetéssel .jelent! kezik a korszerüsitésl igény, visszautasítása | súrlódásokra vezet.- mind nagyobb volumenben merülnek fel a normál lakóházaiavitásón felüli feladatok, amelyek alap- veto varosfejlodesi, varosrendezesi, egészség[ ügyi helyzet javításával járó követelményekként jelentkeznek és anyagi fedezetét a normál felújítás, karbantartás pénzügyi előirányzataiból kell biztosítani. %- a pénzügyi forráshiány következtében a karbantartásokra és a felújításokra fordított munkavégzés a szükségesnél lényegesen alacsonyabb j és igy az épületállomány állagának állapota tovább romlik, ahelyett, hogy a karbantartási és felujitási hátralék mérséklődne. I összegezve megállapítható, hogy a vizsgált időszakban évenként nagyjából azonos összegben rendelkezésre álló lakóházjavitási alap, mint pénzügyi forrás az állandóan növekvő szükségletek és dráguló épitési tevékenység feI ■ * • I dezetére nem elegendő, emiatt társadalmi és gazdasági szempontból halaszthatatlan felujitási munkák elvégezi-------------------I
