1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
I I í 23 r ' tában a tevékenység negatívumaira összpontosítsunk, valamint a hiányzó de szükséges feltételek megteremtésének követelményeit összefoglaljuk. Ebből következően, bár közvetetten, a hatékonyság kérdéseit több oldalról, áön- tően a jövő szükségességének szemszögéből tárgyaltuk. 3./ Lakóházjavitási alap képzése és felhasználása. 31. A rendelkezésre álló lakóházjavitási alap. 311. Lakóházjavitási alap forrásai. Korábban az éves lakóházjavitási keret tapasztalati és gyakorlati számok alapján került kialakításra. 1971. évtől kezdve a Gazdasági Bizottság határozatának megfelelően az éves lakóházjavitási alap - követelmények meghatározásával - mintegy céljellegüen került megállapításra. Az uj szemlélet lényege abból a felismerésből indult ki, hogy a lakásállomány állapota, azok lakhatósága szorosan I összefügg az életszinvonal kérdéseivel. Következéskép a lakóházjavitási tevékenység politikai kérdés, annak szin- j vonala kihat a lakosság életkörülményeire. Ezért a lekóházjavitás pénzügyi forrásainak biztosítania kell t - a normál felujitási szükségleteket és azon felül- a felujitási elmaradások fokozatos felszámolását, ^ ideértve a korszerüsitések problematikáját is. A lakóházjavitási alap a szervezet kezelésében lévő épületállomány bruttó értéke 1.8 'A-ban került megállapításra, ami a közel 10ü milliárd számított bruttó érték után 1.8 milliárd Ft éves lakóházjavitási alap képzését biztosítja. y Ez az összeg 1971. évtől közel 40 /o-kai magasabb a korábbi időszakok éves keret összegeinél. Az éves lakóházjavitási alap jelenlegi mérve - amely elvileg 1/3-ad - 2/3-ad arányban megoszlik a karbantartások és felújítások pénzügyi fedezetére - ma mér kevés, mivel a felujitási technológia változása és az ármozgások hatására a normál felujitási szükségletek fedezetét sem bizl So-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------W I
