1974. február 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

124

i

*

t

I- 7 fogadjuk el az 1973. január 1-ón fennálló felujitási hátralék durván becsülhető értékeként. A' becslés hibahatárainak bizonytalansága azt nem zárja ki, hogy a hátralék a valóságban a 20 milliárd forintot'is elérheti. Nem valószínű, hogy a felujitási hátralék a becsült átlagértéknél kisebb lenne, mert a becsléseknél alkalmazott módszerek inkább a végeredmény csökkentésének irányában hatottak.

A felujitási elmaradás pontosabb mértékének-megállapításával - dinamikájának egyidejű figyelembevételével - javasoljuk tudományos igényű kutatás keretében foglalkozni, mert jelenleg a felujitási elmaradás mérésére nem áll rendelkezésre objektiv tájékozódást biztcs itó módszer. Ennélfogva kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy azok a számok, amelyek az épületállomány felujitási elmaradásának mértékét jelezve ma köztudatban vannak vagy kényszerű becsléssel megállapitásra kerültek, csupán meg nem beosülhető hibával érzékeltetik a vélt valóságot.

b/ Kivonat Balló Ödön tudományos főmunkatárs szakértői jelentéséből:

A973.X15./

Az ingatlankezeléssel kapcsolatos vizsgálatoknak egy jelentős része a felujitási hátralék nagyságrendjének becslésére irányul.

A kérdés részletes elemzése során az alábbi képet kapjuk:- Az erősen leromlott műszaki állagú épületekben lévő bérlemények, lakások fenntartása még jelentős anyagi, áldozatokkal is csak a korszerűtlen - és funkcionálisan csak korlátozottan korszerűsíthető -, általában komfortnélküli szubstandard lakásállomány stabilizálására alkalmas. Ha ezeket az egyre növekvő költségigényű beavatkozásokat tudatosan megtakarítjuk, az épületek megsemmisülnek. Ez esetben csupán két választási lehetőség maradj- a fennmaradt lakásállomány kihasználtságát fokozni, pl. társbérletek létesítésével, ez esetben az egy | ' lakásra eső lakosságszám növekszik, aminek társadalmi, politikai következményei nem kívánatosán messzire vezetnének,

I I _ .