1974. február 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
282
I I Az ivóviz, ha mikrobiológiailag nem megfelelő, nagy tömegeket érintő fertőzések, járványok elindítója lehet, melyre példa a fővárosban az elmúlt évtizedekben ugyan nem volt, de az ország különböző területén több esetben előfordult. Az elmúlt évtizedben nagy mértékben emelkedett az ivóviz iránti igény a fővárosban. A Fővárosi Tanács jelentős mértékben növelte a vizmü kúthálózatát, felépült a felszini vizkivételi mü, s 195o. óta a vizvezetékhálózat több mint 1.5oo km-rel növekedett. Ennek ellenére még több fővárosi peremkerületben közkutak szolgáltatják az ivóvizet, melyek magas nitráttartalmuk miatt a fogyasztók egészségét, elsősorban a csecsemőkét, kedvezőtlenül befolyásolják. 'WyjJ aaJila. Qre-ju .) A Fővárosi Vizmüvek erőfeszítése -alapján1 a mennyiségi vízellátás javult a fővárosban, azonban a kémiai és bakteriológiai vizsgálatok alapján tett minőségi kifogások száma évről-évre emelkedik. Ennek oka a csőhálózat elöregedése, valamint a korszerű vizfer- tőtlenitő eljárások hiánya. Ez utóbbi jelentősége rendkivül nagy, ha figyelembevesszük, hogy a főváros ivóvízellátása zömmel az igen szennyezett Dunából történik, GJA-t * W | ( “ | [ fővárosi KÖJÁL kiemelt feladatként kezeli a főváros vízellátásának higiénés kérdéseit. Naponta a vizhálózat különböző szakaszaiból 5o-6o mihta kémiai és bakteriológiai vizsgálatával biztosítja az ivóviz minőségének folyamatos ellenőrzését, s szükség esetén Intézkedáeróttet oogltögö-1. A főváros b&nfikeletkező kb. napi 1 millió köbméter szennyviz_ nagyrésze tisztítás nélkül, illetve mechanikai tisztítás után kerül a Dunába, A fővárosban jelenleg üzemelő 5 szennyviztisztitó telepre befogadó képességénél jóval nagyobb mennyiségű szennyviz jut, s ez a tisztítási hatásfok romlásához vezet. A szennyviztisztitó telepeken baktpriológiai vizsgálatokkal a Dunába ömlő szennyvízben gyatrán ©Tölmutathatók kórokozó baktériumok. fül 2ZL Lr -j f - 6 rí
