1973. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

393

I- 76 Es úgy értendő, hogy a IV. Házgyárnak csak két tipusa között —:— ~ip.v?^iaidráróioa*prH .. Áf.inemő lakásokra csak ez a típus alkalmas. Ha azonban alaprajzát nézzükftulajdonképpen másfélszobás lakások. Csak ha nagyon fors/riftosak vagyunk, akkor kell

.. őket két férőhelyesnek minősíteni, de raásfélszobás lakások.

Egy fél négyzetméteren múlik, hogy hány férőhelyesnek szabad számítani. Egy kicsit tehát jobb a helyzet.

Reischl professzor ur kérdésére azt szeretném válaszolni, hogy ez a rész a városközpontnak egy elenyésző kis része, a következő ütemekben tehát módunkban lesz megfelelő szintre

, hozni.

E 1 n ö le : Ki kér szót?

dr. Reischl Antal: Polónyi elváárs kiegészítése után jobbnak látszik ugyan a helyzet, mégis szeretném a figyelmet felhivni arra, hogy a 2. oldalon lévő táblázat nagyon furcsa képet mutat. Azt mutatja, hogy az eredeti program sze-' rint, amelyben egyszobás lakás nem szerepel, csak másfél, két,

t

két és félszobás lakás, az átlagos alapterület 51.8 of volt.

Jelenleg, amikor 2o %-ra nőtt az egyszobás lakások száma, az

i

átlagos alapterüle.t 53 rf«

Ebből következik tehát, hogy az átlagos alapterület nem

mindig kvadrál azzal, hogy kislakásokat is kell épiteni. Elvialt alaban/

lég már abban egyetértett a VB., hogy egyszobás lakásokai/ne épitsünk. Ha mégis továbbra is épitünk*, akkor abszolúte nincs rá igény. Másképpen nézne ki egy kimutatás, ha mellette a tipus alafcterülete is ott lenne, mert az egyszobás lakások alapterületében is lényeges differenciák lehetnek.

1 - __ tétté ' | - .

V

* rt

t