1973. december 19. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

350

,--------„—,-----------------.------------- ———-—.---------——-----------------------------------------------------------------------------—I

""990 * ■ ■

1

í- 34/c portosak és szövetkezetiek, konkréten 45 % a bérlakás és 55 % a szövetkezeti. 1974-ben a szövetkezeti aránnyal erősen elmaradtunk a Tanács előírásához képest, ezért kellette ilyen ___

változtatást eszközölni, egyébként annak nincs akadálya, amennyiben az igényjogosul tság úgy jelentkezik, hogy a több- gyermekes családok igényeit bérlakásból elégítsük ki,

Ami a háromszori bérlőkiválasztási jog problémáját illeti, véleményem szerint amennyiben 450 000 forintért értékesítjük a lakásokat, obben az esetben indokolt ezt konkréten ilyen formában meghatározni. Ha jóval kevesebb az értékesítési ár, akkor egyet tudnék érteni azzal, hogy esetleg csak egyszeri bérlőkiválasztás! jogot adjunk.

Kelemen Lajos* Ha valaki egy lakást kap, az a lakás két év múlva nem üresedik meg, húsz évig bent fog lakni az a bérlő. Nyugodtan le lehet csökkenteni a bérlőkiválasztás jogát háromról kettőre, mézesmadzag ez a háromszori bérlő- kijelölés,

E 1 n ö ki Nem fogja azt már 15 év múlva senki nyilvántartani, Ha kimegy lakásból, akkor a Tanács fogja

kiutalni.

Kelemen Lajos: Még annyiban pontosítanám a dolgot, hogy nem káderelhelyezésről van szó, hanem arról, hogy a Végrehajtóbizottság döntései között volt olyan is, hogy ha egy vállalat szanál a saját telepén egy vagy két lakást, akkor a kormányrendelet előírja a lakástArpótlási kötelezettséget, Két lakást azonban nem tud külön épiteni, tehát vásárol a Főváros Tanácsától két lakást és ezzel a mi gondjainkat enyhíti, mert ez egy elkülönített lakáscélcsoportból megy*

Elnök: Többek között szó van itt a magánerőből történő

fi

»

fc 1 mmm, a