1973. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

457

szociális, kulturális és egészségügyi ellátásában jelentkeznek. A kölcsönösen egymásra ható igazgatási és várospolitikai tényezők és gondok közül különösen az alábbiakra kívánunk rámutatni:- A kerületet a köztudatban, de helyenként a hivatalos fórumokon is nem munkáslakta kerületként tartják számon, holott ez nem igy van. Igaz, hogy a kerületben nagyipari üzem nem működik, de a felnőtt lakó. ság jelentős része,

45-50 .-a fizikai dolgozó.- A két négyzetkilométernyi területen 116 ezer lakos él /58 ezer fő/knf világviszonylatban is kiemelkedő/, amely különösen nehezíti as életkörülményeket.- A 6500 lakás nélküli igényló közel 60 r-a fizikai dolgozó. A kb. 3500 lakáscsere igénylő 70 %-a komfortnélküli, egészségtelen, rossz minőségű lakásban lakik.- A VII. kerületi IKV által kezelt 39.352 bérlemény 45 é-a szoba-konyhából áll, az összes lakásállomány 32 %-a pedig komfort nélküli. Az üzletlakások száma 300, a társbérletek száma 5000, amelyek gyakran a lakóházakon belüli viszályok és hatósági munlca forrásai.

>- A zsúfoltság mellett a normális kereskedelmi és vendéglátói forgalmat is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy az üzletek zöme az utóbbi években tett örvendetes fejlődés ellenére szüle, raktártérrel alig, vagy nem kielégítő mértékben rendelkeznek. A fejlesztést lehetetlenné teszi, hogy az üzletek

1 falszomszédságában sok esetben lakásnak alkalmatlan helyiségekben lakók helyezkednek el, egyes épületek udvaraiban a földszinti lakások legfeljebb szükséglakásnak alkalmasak, üzletbővités és kéziraktár céljára történő felhasználásuk jelenleg nem megengedett.

í '! téri I

[ í - :

' ■ ■

é- 15 i