1973. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

32

_ _ rt 'X

nm * '

V

í

ü

9

személy maradt vissza jogcim nélkül, aki abban a bérlővel legalább öt éve együtt lakott. Ha a lakás ilyen személy lakásigénye mértékének alsó határát nem haladja meg, a lakást - kérelmére - neki koll kiutalni, E jog megsértése miatt az államigazgatási határozat hatályon kivül helyezése iránt pert lehet indítani. Ezzel szemben a jogszabály az emlitett feltételek hiányában a lakásban jogoim nélkül visszamaradt személy részére várományi jogot nem ad. Ilyenkor a lakásügyi hatóság mérlegelési jogkörében döntheti el, hogy kiutalja-e a jogcim nélkül visszamaradt ilyen személy részére a lakást, A lakásügyi hatóságnak ez a határozata a biróság előtt nem támadható meg.

A biróságok gyakorlatában felmerült az a kérdés is, hogy a külföldre távozott és vissza nem tért bérlő meddig jogosult a lakásbérletéről érvényesen lemondani a közeli hozzátartozói javára. E kérdésben a biróság gyakorlata sem egységes még. Van olyan álláspont, mely szerint a lemondási jog az országhatár átlépésének időpontjában megszűnik, A másik nézet szerint viszont a lemondási jog a bérlőt mindaddig megilleti, mig jogosan tartózkodik külföldön, E vonatkozásban magasabb szintű irányitás látszik szükségesnek, amit kezdeményezni fogok.

A várományi jogok elbírálásával kaposolatban egyes esetek kapcsán az államigazgatási szorvok munkájában, mégpedig az ottlakás kérdésének elbírálásánál formális jogértelmezés tapasztalható. A várományi jog megalapozottságát tárgyazó ügyek jelentős részében ügydöntő körülmény, hogy az igénylő a lakás megürosedé- sekor állandó jelleggel a lakásban fakott-e. Egyes esetekben jelentősége van annak is, hogy a bérlővel való együttlakás milyen időtartamú volt, így előtérbe kerül a bérlőhöz költözés időpontjának megállapitása, aminél viszont támpont lehet a bejelentkezés időpontja annál is inkább, mert a lakásügyi jogszabályok alkalmazása

, I ro I 1

I - ______________— j

to

te