1973. október 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

29

-tor -to -■ ' _.. -to

"”“99 t ssmm

1

6

azonban majdnem minden esetben alaptalan, ami a lakásügyi hatóság e tóren folytatott helyes és következetes gyakorlatára utal.

b/ A lakásügyi hatóság a tanáosl bérlakás egyes helyiségeinek használati módját megváltoztathatja, Amcny- nyiben ez a társbérlő használati jogának az elvonását jelenti, ez a határozat igénybevétel cimén szintén megtámadható, Abban a kérdésben tehát, hogy ez a módosítás jogszerű volt-e, a bíróságnak érdemben kell döntenie, i Megjegyzendő azonban, hogy a társbérlő csak akkor támadhatja mog a hntáruzatot, ha a lakásügyi hatóság határozat

tával a társbérlő meglevő lakáshasználati jogát elvonta.

Nem támadható viszont a határozat bírósági utón azért, mert a lakásügyi hatóság nem módosította az egyes helyiségek használatát, Uz ugyanis a lakásügyi hatóság számára csupán leh tőség. Az ilyen tárgyú per is ritka, havonta mintegy lcét-három ügy érkezik a bírósághoz,

c/ Nem egy esetben előfordul, hogy as a bérlő, aki megfelelő lakáshoz jut, és a bérleti jogviszony fenntartására már semmiféle jogos alapja ninos, a lakásügyi hatóság rendelkezési jogának meghiúsítása végett a ténylegesen elhagyott lakásban való további tfttlakást színlel, A tanácsi bérlakás elhagyása óimén történt igénybevétellel kapcsolatos pereknek az a jellemzője, hogy a ;

tényállás felderítésére nagytérjcdelmü bizonyítás felvétele szükséges, mert a lakás tényleges elhagyásának a megállapitása igen nehéz. Van olyan tapasztalat is, hogy az államigazgatási eljárásban kihallgatott tanuk som i- gyekeznek részletes felderítő vallomást tenni, és igy vallomásuk nem tartalmaz olyan értékes adatokat, amelyek a tényállás megállapításánál figyelembe veendő bizonyitéko— kát jelentenék,

íí , j

il

I

ro _ _ - .a