1973. szeptember 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
68
_ ró X ft (ff i ü- lo gazdaságossági számitások, mezt c. fejlesztési tervben a 2 millié Ft-tal szemben 12 millié Ft-os fejlesztési alap mutatkozott. Ez esetben vagy megalapozatlan tervezésről, vagy időközben az igények csökkenéséről van szó, mindkét esetben azonban a tervezett gazdasági növekedéshez az .alap-feltételek hiányoztak. A müanyagfeldolgozás terén készített 7o millió Ft-os beruházás ugyancsak túlzottnak látszik, mert a szóbanforgő szövetkezet évente 5 millió Ft-os fejlesztési alapot képez, A tervezett termelés felfutásé-, hoz a forgóalap feltcltését is ebből az összegből kell biztositania. Amennyiben a tervezett fejlesztést meg akarják valósítani, idegen források igénybevételével kell számolni. Megállapítható, hogy a szövetkezetek nagy részében a kialakított \ uj termékek gyártása mellett fenntartják a régi termékek előállítását is. Ennek a gazdálkodásnak az a hátránya, hogy a szövetkezet anyagi erőforrásait többféle termelési módszer - sorozatgyártás, bérmunka, méretes tevékenység, szolgáltatás, stb. - és többféle termék termelése között megosztva, elveszti azokat a technológiai és szervezési előnyöket, amelyeket a jobban profilírozott egység élvez. Gyakran merülnek fel átállási költségek, vagy nem érik el a szükséges sorozatnagyságot. Mindezeket figyelembevéve, jé termelésszervezési és fejlesztési koncepcióra van szükség. Ennék kidolgozása nemcsak a műszaki előkészítés területén, hanem a gazdálkodás különböző szakfunkáiéinak vonatkozásában is, igen körültekintő elemző munkát kivan, A szövetkezeti gazdálkodás hatékonysága, A budapesti székhelyű ipari és épitőipari szövetkezetek értékesítése összességében d vizsgált időszakban egyenletesen növekedett, A jelenlegi szabályozás a hatékony gazdálkodást szolgálja, méghozzá a legérzékenyebben ható, szabályozó - a bérfejlesztési mutató - alakulása alapján, amely az egy főre jutó nyereség intenziv növelésére ösztönöz. Az egy foglalkoztatottra jutó nyereség a vizsgált időszakban dinamikusan, 1971. évben 18 %-kal és 1972-ben 14 %-kal emelkedett, az előző évekhez viszonyítva. Az egyéb hatékonysági mutatók növekedése sokkal mérsékeltebb ütemü és gazdálkodó egységenként nagy szóródást mutat. Mig a szövetkezeti iparban az egy foglalkoztatottra jutó nyereség a F/4253/1973. i (d^ í 1 I ' ~~ ' * l --------------
