1973. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
772
/) i I V 1 elején kezdtek elszaporodni az engedély nélkül lakás céljára épült létesitmé nyele.- A munkaerőhiánnyal küszködő budapesti vállalatok figyelmen kivül hagyták a felköltözők lakásgondjait, amit a főváros 3em tudott megoldani. Az uj munkavállalók többsége nem vehetett telket éo lakást, nem kaphatott épitési engedélyt se, tehát szabálytalan építkezéssel biztosított magának "lakást".- Az életszínvonal emelkedése következtében mind többen igényelnek üdülőtelket és építenek rá hétvégiházat. A fővárosban ilyen célra csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre terület. A külterületeken a Földhivatal a földterületek megművelésének biztosítására ad bérbe "telkeket". Ezek a területek nem üdülő céljára lőttek tartalékolva. A bérlők - mivel szabályszerű utón nem szerezhettek épitési engedélyt - engedély nélkül építkeztek. Az I.IT 2011/1972./VI.9./ 3Z.határozata rögziti, hogy "külterületi földek felosztásához és állampolgárok részére való értékesítéséhez a földhivatalok, az építésügyi hatóságok, illetőleg a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai ne adjanak engedélyt. Az ilyen földeken is meg kell akadályozni az üdülés céljára alkalmas épületok /üdülő, nyaraló, hétvógiház, szerszámkamra/ létesítését". A műveléshez szükséges szerozámkamrák létesítésére egyébként az érvényben lévő jogszabályok jolonleg is lehetőséget adnak./10 ra2/- Ilaaonlo okokra vezethető viasza az utóbbi években elszaporodott engedély nélküli garázsépítés is. Az uj lakás-épitkezésekkol egyidejűleg alig épül néhány garázs, később pedig megfelelő elhelyezésükre nem lehet módot találni.- Az állampolgárok fegyelmezetlensége mellett az engedély nélküli építkezéseket elsősorban a műszaki osztályok gyengeségére lehet visszavezetni. Az elsőfokú építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek létszáma és szakmai összetétele a feladatok ollátáI író.... . —i- to
