1973. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
745
$- 3 - ti . .1 gödörképzés nogy telj ecitményü földmunkagépekkel történik, o lerakási technológia azonos a jelenlegivel. Ez a megoldás nggy munka ige nyíl, mert a humuszréteget le kell szedni, külön deponálni, földet kiszedni és elszállítani, majd a szemét lerakása után a humuszréteget visszaszállitani és elteríteni. A módszer helyigényét azonosnak vehetjük az I. pontban tárgyalt szeméthegy építésével, tehát 10 évre 180 ho = 314 krt,hold. Az évenkénti munkaigényt az alábbiak jellenzik:- 20 millió rf föld kitermelése, járműre rakása és elszállítása- cca. 100.000 rf humusz leszedése és elszállítása, valamint deponálása- szemétlerak s után ; humusz visozatermeléue. rav a 2,1 millió rf föld kitermelése és szállítási költsége /150 íí/rf föld/ 315 millió I . Az évenként szükséges jelentős területbiztosításon kivül a földmunkák rendkivül magas összege miatt a mesterséges üregekbe történő szemétlerakás nem látszik reálisan megoldható módszernek. III. üzemét üaazopránc.l őse. /Tezuka-módszer, Japán/ Az eljárás lényege, hogy a szemetet speciális préssel összerak tömörítik éc a ozemétbálák felületét bitumenes vagy más, cementálló anyagokkal kezelve tartósítják. Az eljárás Japánban /Tezuka/ és USA-ban honosodott meg. A nagynyomású préssel /100-250 ott/ a szemetet eredeti térfogatának 1/5-1/10-ére nyomják össze. A préseket 150 t/24 óra teljesítménytől 3.000 t/24 óra teljesítményig gyártják, ára ennek megfelelően 300.000 - 5.500.000 / között változik /1967. évi informatív ár/I a bálák súlya 2-20 t között van. A kész azemétbálák további szállítást és elhelyezést igényelnek, mely lehet egyszerű lerakás is. Hazai alkalmazásra és a bálák felhasználására műszaki paraméterek hiányában nem tudunk koncepciót kialakítani . IV. üzemét hasznosítása, a üeloctonatic-comincst rendszer. Legfejlettebb formája Olaszországban alakult ki. Az eljárás 1(S í flÜfll U—M É Jfl v fe ff
