1973. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
235
r~ ~ ■ - " * ■ ■ — ^ í I i ** * * — 2 ~ Budapesten a felszabadulás után az Ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kezdtek elszaporodni az engedély nélkül lakás céljára épült létesítmények.- A munkaerőhiánnyal küszködő budapesti vállalatok figyelmen kivül hagyták a felköltözők lakásgondjait, amit a Főváros oem tudott megoldani. Az uj munkavállalók többsége nem vehetett telket és lakást, nem kaphatott épitési engedélyt se, tehát szabálytalan építkezéssel biztosított magának "lakást". ró - Az életszínvonal emelkedése következtében mind többen igényelnek üdülőtelket és építenek rá hétvégiházat. A Fővárosban ilyen célr; csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre terület. A külterületeken a Földhivatal a földterületek megművelésének biztosítására d bérbe "telkeket". Ezek a területek nem üdülő céljára lettek tartalékolva. A bérlők - mivel szabályszerű utón nem szerezhettek épitcr.i engedélyt - engedély nélkül építkeztek. Az MT 2011/1972./VI.9./sz. határozata rögzíti, hogy "külterületi földek felosztásához és állampolgárok részére való értékesitéséh z 0 földhivatalok, ez építésügyi hatóságok, illetőleg a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai ne adjanak engedélyt. Az ilyen földeken u. meg kell akadályozni az üdülés céljára alkalmas épületek /üdülő, nyaraló, hétvégiház, szerszámkamra/ létesítését". A műveléshez szükséges szerszámkamrák létesítésére egyébként az érvényben lévő jogszabályok jelenleg is lehetőséget adnak. /10 m2/- Hasonló okokra vezethető vissza az utóbbi években elszaporodott engedély nélküli garázsépítés is. Az uj lakás-épitkezésekkel egyidejűleg alig épül néhány garázs, később pedig megfelelő elhelyezésükre nem lehet módot találni.- Az állampolgárok fegyelmezetlensége mellett az engedély nélküli építkezéseket elsősorban 0 műszaki osztályok gyengeségére lehet visszavezetni. Az elsőfokú építésügyi feladatokat ellátó szakigaz/ri \ , 1 0j ■ —---------------------——— i rnmm .....
