1973. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
467
I i és az 197o-ben végzett szociológiai felmérés bizonysága szerint ma is éli az önálló életét. Ezzel párhuzamosan a Budapesttől északra fekvő területek vonzási központja lett iparilag,- kereskedelmileg,- közlekedésileg,- kulturális - oktatási és egészségügyi ellátás terén egyaránt . Területe 18.5 km2. Lakosainak száma kb,83.ooo fő, mely az utóbbi évtizedben lényeges változást nem mutat. A kerületben 60.000 munkahely van, melyet 55 %-ban helybeliek töltenek be. Mintegy 27.ooo-en jönnek más kerületekből, illetve a környező falvakból, ugyanekkor 15.000 újpesti lakos jár más kerületbe dolgozni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kerület átmenő forgalma a 27.ooo-rel szemben 50-60.000 között ingadozik. Újpest kezdettől fogva jellegzetes ipari település, lakóinak döntő többsége fizikai munkás. Az ipar adja a létalapját, de jelenlétének káros oldalaival is lépten-nyo- mon találkozunk. Szorosan összefonódtak az ipari és lakóterületek. Szinte nincs a belső részeken olyan lakóház ahol valamilyen formában ipar ne működne. A lakások kis alapterületüek, túlzsúfoltak, közmüvekkel csak rószben vannak ellátva. Felszereltségükben, anyagukban egyaránt elavultak, fenntartásuk nem oldható meg. Dacára annak,hogy a földszintes beépitési mód a jellemző, a laksürüség igen nagy. Bizonyltja ezt az is, hogy a későbbiekben említésre kerülő rekonstrukció során a szanálási arány kb. 5o %. I £ A várospolitikai, kerületfejlesztési feladatok meghatározásának alapját a kerület jövőbeni helyzetének tisztázása adja meg az alábbiak szerint: 1./ A kerület ipari jellege fennmarad, tovább fejlődik, de már nem extenziv formában. A teljes foglalkoztatottság kihat a bölcsődei-ovodai ellátásra, a műszaki színvonal emelkedése az oktatásra, valamennyi együtt a lakáshelyzetre. A - ( . ___ .__________________________________________________________ ra- - w . TI *
