1973. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

30

■> ./»

!

I

c

és as 197o-ben végzett szociológiai felmérés bizonysa30

ga szerint ma is éli az ónálló életét. .ízzel párhuzamosan a Budapesttől északin felevő területek vonzási központja lett iparilag,- kereskedelmileg,- közlekedésileg,- kulturális - oktatási és egészségügyi ellátás torén egyaránt .

Területe 18.5 km2. Lakosainak száma kb.83.ooo fő, mely as utóbbi évtizedben lényeges változást nem mutat. A kerületben 60.000 munkahely van, melyet 55 %-ban helybeliele töltenek be. Mintegy 27.ooo-en jönnek más kerületek- bői, illetve a környező falvakból, ugyanekkor 15.000 uj- fo pesti lakos jár más kerületbe dolgozni. Meg kell azonban

jegyezni, hogy a kerület átmenő forgalma a 27.ooo-rel szemben 50-60.000 között ingadozik.

Újpest kezdettől fogva jellegzetes ipari település, lakóinak döntő többsége fizikai munkás. Az ipar adja a létalapját, de jelenlétének káros oldalaival is lépten-nyo- mon találkozunk. Szorosan összefonódtak az inári és la- kóterületek. Szinte nincs a belső részeken olyan lakóház ■* ahol valamilyen formában ipar ne működne. A lakások kis

alapterületüek, túlzsúfoltak, közmüvekkel csak részben vannak ellátva. Felszereltségükben, anyagukban egyaránt elavultak, fenntartásuk nem oldható .meg.

Dacára annak,hogy a földszintes beépitési mód a jellemző, a laksürüség igen nagy. Bizonyítja ezt as is, hogy ■ a későbbiekben említésre kerülő rekonstrukció során a

szanálási arány kb. 5o

A várospolitikai, kerületfejlesztési feladatok meghatározásának alapját a kerület jövőbeni helyzetének tisztázása adja meg az alábbiak szerint:

1./ A kerület ipari jellege fennmarad, tovább fejlődik, de már nem extenziv formában. A teljes foglalkoztatottság kihat a bölcsődei-ovodai elIá- túsra, a műszaki színvonal emelkedése az okta- v 0 tásra, valamennyi együtt a lakáshelyzetre.

1 V- í •

I

' “ ” T—

. „909

I ©I ■