1973. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

172

•i

állításra? Főszempont, hogy mennyi lakásigénylő van a kerületben.

E^yik lényeges szempont, hogy mikon számok alapján van összeállítva.

A következő dolog, amit szeretnék megkérdezni, - inkább egy kicsit vélemény is - mert szeretném tudni, mi az elvtársak véleménye. Javasolva van valahol egészen konkrétan, hogy tart- é suk be a 45-55 százalékos arányt a bér- és tanácsi értékesitésü

lakások elosztásánál.

Kelemen Lajos: Van egy táblázat a második

oldalon.

Elnök: Ebből az derülni ki, hogy a tanácsi értékesitésü lakás aránya - az u.n. szövetkezeti lakás ez? /Igen./ - ebből következően megelehetősen magasabb lenne és alacsony az u.n. bérlakások aránya. Miután annak idején, araikor ezeket a számokat elfogadtuk, akkor 25 ooo lakás szanálásával számoltunk és ez befolyásolta döntésünket, mert oda nagyobb mennyiségű, u.n., a régi fogalmak szerint bérlakást kellett volna adnunk. Most a számokból az látható, hogy 1974-75-rc elég kevés elosztható lakás marad, u.n.

^ bérlakás. Lényegesen magasabb a tanácsi értékesitésü lakások száma.

Abból indulok ki, hogy azért alapvető kötelességünk a munkások részére több lakást adni. Az a helyzet, hogy a dolgozók többsége nem tudja megfizetni a szövetkezeti lakás fenntartási költségeit. Konkrétan azt a kérdést tenném fel: meg lehetne-e az arányokat kicsit váltóztatnixnéhány százalékkal, hogy több legyen a bér- és kevesebb a szövetkezeti lakás? Ennek megfelelően természetesen jobban tudnánk ezeket a szociálpolitikai szempontokat, főleg a munkások részére történő lakásosztásoknál érvényesíteni. Világos, arait mondok?

lL ——Áj

1 i- 87 -