1973. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

108

: ^ 1- 31 ­Nagyon sok mindent lehetne még sorolni és azok ered­ményeképpen jelentkezik az a hatalmas jövedelem, amelyet le lehetne csapolni. Mert nincs a jogszabályban olyan, hogy az en­gedély nélkül űzött tevékenység nem adóztatható. Az is adóahp! Meg lehet rá keresni a törvényességi alapot. Szóval, itt kerül előtérbe az ipari és a kereskedelmi főosztályok tevékenysége és a velük való szoros együttműködés. Beleértem ebbe azt a sokszor konkrét és sokszor álta­lános problémát, amely a szellemi dolgozókkal, a művészekkel, az egészségügy területén dolgozókkal kapcsolatban felvetődik, mert itt is bőven vannak problémák. Tudjuk, hogy a szellemi dolgozók kategóriáján belül az orvosok esetében csak a magánpraxis adózta­tása van "megoldva" jogszabály szerint. De sajnos, annyi kiskaput produkál az élet, hogy tulajdonképpen nincs megoldva ez a kérdés. De én azért nem értenék egyet azzal az értékeléssel, amelyet az anyag mond, hogy a magánpraxisban is nagyon nehéz megvonni a meg­felelő határt, tya hálapénzek és a hivatalos dijak között. A magán­praxissal rendelkező orvosok esetében szerintem nem kell egy az • egyből elfogadnunk, hogy ez hálapénz, az meg dij. Nagyon jól tud- juik, hogyan van a gyakorlat. Az illetők nem szabadon futó orvo- | sok. Elmegy a beteg a rendelőbe, kifizet a komoly, menő orvosnak 500 vagy ezer forintot, azután bevonul a kórházba és ott jön hoz­zá a többi, mert az illető orvos: főorvos. Magunk között mondva. t Elnök : Hogyan tudjuk ezt bebizonyítani? Kőmives István: Ellenőrizhetetlen. \ Hantos János: Meg is fog változni. Garamvölgyi József: Ezt a gyakorlatot csak az adózás vonaláról nem lehet megfogni. Az orvosi gyakorlat ol­L daláról! Tudtommal szintén folyamatban van. Nem akarok itt idézni »--------------_J- .. . .. .. . . - - .

Next

/
Thumbnails
Contents