1973. február 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
41
í|C'' ‘F - - - - 2 szempontjából döntő jelentőséget tulajdonit a költségvetési tartalékképzés uj tipusu rendszerének kialakítására. A tanácsoknak az 1.044/1970. A.15./ Korm.sz. határozat ért Imiben eddig is kellett - általuk meghatározott mértékben - költsó •- vetési tartalékot képezni. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy e rendelkezés eltérő értelmezése miatt a tanácsok igen eltérő mértékű és rendeltetésű tartalékot képeztek, sőt a tartalék célját és igénybevételi lehetőségét is eltérő módon értelmezték. E körülmény - számos egyéb tényező mellett - az elmúlt évi gazdálkodásban problémákat okozott. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága ezért javasolja olyan biztonsági tartalék képzését amelynek forrását elsősorban a kerületi tanács bevételi többletei és a tartós kiadási megtakaritások képeznék; mértékét pedig a kerületi tanács végrehajtó bizottsága az éves költségvetési volumen legalább 2 %-ának megfelelő összegben állapítaná meg. Az igy megállspitott tartalék összeget csak meghatározott célokra lenne szabad felhasználni. A tartalékképzés szabályozása, illetve annak felhasználása lényo. gében három cél érdekében történne:- a kerületi tanácsnál a bevételi kiesések ellensúlyozásába- átmeneti finanszírozási feladatok ellátására,- terven felüli feladatok fedezetének biztosítására. I A tartalék pénzfedezetet a kerületi tanács egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kell kezelni. A tartalék pénzeszköz nagyobb hányadát tartalékolni kell a bevételi kiesés fedezetére, a tartalékokat csak a megosztott bevételi forrásokból kieső bevételek pótlására lehet felhasználni kizárólag a gazdálkodási év második felében. j A tartalék pénzfedezetét a kerület átmenetileg finanszirozásra is felhasználhatja, ebben az esetben azonban az erre a célra igénybevett összeget az év végéig vissza kell pótolni. j 1 || ( —J —
